Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
nem következett be változás, és Vereskovics István Antal plébánost sem nem iktatták be, és nem nevezték ki a plébánia élére.15 4 A tamási plébánia megalapítása szintén a világi nagybirtok konszolidációjával függött össze, hiszen uradalmi központ volt, ahová már nagyon korán, a század elején magyarokat telepített le Esterházy Pál nádor. A korábban ott élő rácok 1705-ben elhagyták a települést, helyükre a Dunántúlról katolikus magyarok költöztek be nagy számban.15 5 Nekik köszönhetően az 1710-es évek végére szinte teljesen katolikussá vált a mezőváros.15 6 A közösség ekkor a középkori, eléggé romos templomot használta, azaz az egyházi infrastruktúra is lehetővé tette volna a plébánia korábbi alapítását. Ez azonban valamilyen okból elhúzódott, és csak Győri Mátyás idehelyezésével történt meg 1719 áprilisában.157 Személyében egy jól képzett, komoly tapasztalattal bíró plébános kezdte meg a közösség megszervezését, akit még ebben az évben kineveztek az újonnan szervezett tamási esperesség élére.15 8 Az ő irányításával vette kezdetét az új plébániatemplom építése, amelyet 1720-ban az Angyalok Királynéja tiszteletére szenteltek fel.15 9 Ennek költségeihez a város és a vármegye kisebb összegekkel járult hozzá, ám nagy részét a hívek adakozásából finanszírozták. Esterházy viszont nem élt kegyúri jogaival, és nem támogatta az új templom felépítését.16 0 Ebből világosan kiderül, hogy az itteni plébánia megalapítása egyértelműen a közösség, a megfelelő képességű plébános, és Nesselrode püspök akaratán múlt, nem a világi kegyúr kezdeményezte azt. Ennek ellenére Tamási megtartotta kiemelt helyét, és a következő években Domsics Mátyás, majd Fonyó Sándor személyében kitűnő lelkipásztorok folytatták Győri munkáját. Tamási példája jól mutatja a konszolidációs folyamat újabb szakaszát: a közösségek az egyházi személy állandó jelenléte mellett arra is törekedtek, hogy megfelelő infrastruktúrát alakítsanak ki. Meglévő templomaikat elkezdték felújítani, vagy — ahogy ez Tamási esetében történt — új építésébe fogtak. A következő két évtizedben többnyire vályogból és nádból készültek ezek az épületek, ezért nem bizonyultak állandóknak.16 1 Az 1740-es évektől kezdve fokozatosan átépítették ezeket is,16 2 és a ma látható barokk templomok a század második felében nyerték el formájukat. Ez azonban már a megújulás harmadik fázisát jelentette, így túlmutat tanulmányunk keretein. 154 „Ne investitus neque installatus fuit." Brüsztle, J.\ Recensio i. m. IV 496. 155 Szilágyi M.\ Az újratelepülő Tolna i. m. 42. 156 i742-ben a település 2450 lakosából mindössze négy volt református, három pedig evangélikus. Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 282. 157 Brüsztle, J.: Recensio i. m. IV 680. 158 Uo. Győri precizitását jelzi, hogy az anyakönyveket ő kezdte el vezetni a plébánián. Schematizmus 1981. i. m. 181. 159 Uo. 239. 160 Az elutasítás körülményeire 1. Brüsztle, J. : Recensio i. m. IV 676. 161 Az egyházmegyében található templomok építésének 18. századi folyamatát a közeljövőben külön tanulmányban készülünk feldolgozni. 162 Dunaszekcsőn például 1736-ban leégett a fatemplom, és ezután kezdték el kőből felépíteni ma is használt templomukat. Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 173. Beremenden az 1740-es évekre teljesen tönkrement a templom, ezért 1745-ben majdnem teljesen fel kellett újítani. Geosits Lajos: A beremendi plébánia története. Siklós 1909. 4.
