Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Gőzsy Zoltán - Varga Szabolcs: Kontinuitás és reorganizáció a pécsi egyházmegye plébániahálózatában a 18. század első évtizedeiben V/1123
első felében a pécsi egyházmegyében mindössze háromszor ellenőrizték a plébániákat.3 9 A zsinat a papnevelést is új alapokra helyezte, amikor 1563-ban a mindenütt egységes elvek alapján működő, egyszerre szellemi, lelki és fegyelmi követelményeket támasztó intézmény ideálját fogalmazta meg, és kötelezte a püspököket, hogy egyházmegyéjükben seminariumot alapítsanak.4 0 A Tridenti Zsinat abban látta a szemináriumok létjogosultságát, hogy művelt, tanult, ugyanakkor helyismerettel rendelkező, a helyi sajátosságokhoz könnyebben alkalmazkodó papokat tudjon kinevelni és a közösségekhez rendelni. A zsinat papi ideálja a tanult (doctus) és a lelkivezetőnek is alkalmas (pius) parókus, aki képes megfelelni a helyi közösségek elvárásainak, érdemben reflektálni problémáikra.4 1 Ehhez biztosított szinte ideális terepet egy-egy szeminárium. Az alkalmas plébánosok megtalálása szempontjából és a papsággal kapcsolatos minőségbeli és mennyiségbeli problémák miatt vált különösen fontossá a püspöki szeminárium megszervezése a pécsi egyházmegyében is.4 2 Éppen ezért az itteni szemináriummal kapcsolatban megfogalmazott alapgondolatok között — a legelső mondatban — szerepel a papság számbeli hiánya,4 3 és —jóval részletesebben — a képzés, illetve annak a minősége is. Pécsett csak későn, vizsgált korszakunk legvégén, az 1730-as évek második felében vált lehetővé szeminárium alapítása. Bár a működését biztosító településeket már 1703-ban különválasztották a többi egyházi birtoktól,4 4 csak 1736-tól indult meg a teológiai képzés, amikor Berényi Zsigmond még püspöki adminisztrátorként a leendő intézmény prefektusának szabályzatot készített, a felvett jelöltek oktatását pedig a ferences kolostor elöljáróira bízta.4 5 0 építtette fel immár püspökként a szeminárium épületét, amelyet 1746 szeptemberében Szent Pál tiszteletére szenteltek fel. Berényi érzékelte a nyelvi képzés fontosságát, azért úgy rendelkezett, hogy a növendékek kötelesek a prédikációk külön-39 A pécsi egyházlátogatási jegyzőkönyvek ismertetésére 1. Pécsi Egyházmegye. Szerk. Dóka Klára. (Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 7.) Bp. 1999. A jegyzőkönyvek magyarországi historiogáfiájára legújabban: Canonica Visitatio 1738-1742. i. m. 7-10. 40 Gárdonyi M.: Bevezetés i. m. 242. 41 Gárdonyi M.: A papi élet reformja i.m. 42 A szemináriumról többek között 1. Szentkirályi István: A pécsi szeminárium első éveiből. In: Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője 3. (1910: 4. sz.) 112-120.; Uő: A pécsi szeminárium múltjából (1760-1770). In: Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítője 7. (1914: 1. sz.) 36-39.; Uő: A pécsi szeminárium első évtizedei (1740-1750). Dunántúl 3. (1913: 236. sz.) 1913. október 26., 4.; Móró Mária Anna: Berényi Zsigmond - a papnövelde alapító mecénás püspök. In: Pécsbaranyai történelmi arcképcsarnok. CD-ROM. Baranya Megyei Levéltár. Szerk. Odor Imre - Lengvári István. Pécs é. n.; Horváth István: Az egyházmegye Mária Terézia uralkodása idején. In: A Pécsi Egyházmegye ezer éve. Szerk. Sümegi József. Pécs 2008. 116-117. 43 „Siquidem hac haec Dioecesis maximam patiatur Sacerdotum penuriam." PPL 1747/10. fol. 1. 44 A pécsi egyházi birtokok 18. századi történetére 1. Fricsy Adám: A pécsi klérus birtokainak telepítésügyi összeírása 1733-ban. In: Baranyai Helytörténetírás 1978. Pécs 1979. 151-205.; Tímár György: A pécsi egyházmegye birtokainak restaurálása 1703-ban. In: Népek együttélése Dél-Pannóniában. Tanulmányok Szita László 70, születésnapjára. Szerk. Lengvári István - Vonyó József. Pécs 2003. 573-585.; Borsy Judit: A pécsi egyházmegye birtoka 1703 és 1736 között. A Koller József emlékkonferencia (2002. október 24-25.) válogatott előadásai. Szerk. Font Márta - Vargha Dezső. (Tanulmányok Pécs történetéből 13.) Pécs 2003. 191-201. °4 5 Horváth /.: Az egyházmegye i. m. 116-117.
