Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Forgó András: A 18. század elején visszatérő szerzetesi közösségek, mint a magyarországi rendi politika új szereplői V/1105
Nemcsak a megyékben, hanem az országos dikasztériumokban is tanúi lehetünk az elsőbbségért folytatott harcnak. Az 1710-es években gróf Batthyány Lajos és báró Patachich Boldizsár között hosszúra nyúlt praecedentia-vita alakult ki a kancellárián. A probléma abban állt, hogy a gróf pusztán magasabb társadalmi állásánál fogva előbbre való-e a bárónál. Ezt a harcot még Batthyány nyerte, de néhány évvel később, a Helytartótanácsban gróf Ziczy Károly és báró Meskó Ádám vitájában már a szolgálati idő döntött a báró javára.3 9 A szolgálati idő vagy másképpen fogalmazva a kinevezési sorrend gyakran visszatérő érv a praecedentia-vitákban. Az egyházi méltóságnak a világival szembeni elsőségét, ahogy Szirmay Tamás esete is mutatja, néha felülírta az aktuális helyzet. Ezt bizonyítja Klimó György és gróf Csáky János példája is. Miután Klimó esztergomi kanonok a Helytartótanácsban tanácsosi címet és mellé címzetes püspöki kinevezést kapott, nem kisebb méltóságok, mint Esterházy Imre hercegprímás és gróf Pálffy János nádor fordultak a kancellárián keresztül Mária Teréziához. Beadványukban azt kifogásolták, hogy mivel Csáky nem rendelkezik a tanácsban szavazati joggal, Klimó egyházi ember létére elsőbbséget élvez vele szemben. Nem nézhetik azonban tétlenül, hogy egy nemtelen származású, még ha címzetes püspök is, megelőzze az ország egyik legelőkelőbb családjának sarját. Ráadásul Csáky János atyja (György) az örökösödési háborúban a trón védelmében harcolt,40 ezért kérték az uralkodónőt, adja meg Csáky számára a szavazati jogot, hogy ezzel ősei nyomába léphessen, és tehetségét kamatoztathassa.4 1 Ezen a ponton szemléletesen tetten érhető a kor gondolkodásának egy másik jellegzetessége: az utódok jutalmazása az elődök érdemei miatt.4 2 Csáky Imre néhány hónappal későbbi vitája vezet minket át az egyháziak egymás közötti összetűzéseihez. Mint ismeretes Csáky kalocsai érseksége idején a prímási tisztséget betöltő Keresztély Ágost szász-zeitzi herceg külföldi megbízatásai, mindenekelőtt regensburgi császári biztosi tevékenysége miatt gyakran távol volt Magyarországtól, így a hagyományosan az esztergomi érsek politikai tevékenységi körébe tartozó feladatok jó részét Csáky vette át. így lett ő az 1715. évi dekrétum értelmében felállított Systematica Commissio elnöke, és mint ilyen, az országgyűlés megnyitásakor nehezményezte, hogy e fontos politikai funkciója ellenére csak a harmadik hely fogja megilletni a diéta felsőtábláján.43 Gyors megoldást kellett találni a kérdésre, hiszen az országgyűlés első 39 Wellmann Imre: Rendi állás és hivatali rang a XVIII. század-eleji kormányhatóságokban. Levéltári Közlemények 18-19. (1940-1941) 250-302. 40 Vö. Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. III. Pest 1858. 83, 91. 41 Pozsony, 1744. július 16.: Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban: MOL); A 30, Magyar Kancelláriai Levéltár, A Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Litterae archiepiscoporum Nr. 539/1744. 42 Vö. Olga Khavanova: Az apák érdemeit a fiúkban jutalmazni... Az iskoláztatás privilégiuma Mária Terézia uralkodása idején. Századok 139. (2005: 5. sz.) 1105-1129. 43 Tehát nem bíborosi címére hivatkozott, ahogy azt Málnási Ödön és az ő nyomán Joachim Bahlcke állítja, hiszen Keresztély Ágost is bíboros volt. Vö. Málnási Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora (1672-1732). Kalocsa 1933. 261, valamint újabban Joachim Bahlcke: Ungarischer Episkopat und österreichische Monarchia. Von einer Partnerschaft zur Konfrontation (1686-1790). (Forschungen zur Geschichte und Kultur des östlichen Mitteleuropa 23.) Stuttgart 2005. 123. Vi-
