Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063
Miként már utaltam rá, minden helységben, ahol adtak kulináriát és tételesen felsorolták, hogy miből, azt nyilatkozták a jobbágyok, ajándékkal nem tartoznak. Minden birtokos esetében azonban nincs ilyen hasonlóság az általuk uralt helység jobbágyainak adózásaiban. Például több helyen is birtokos a váci püspök, többek között Kiss-Váczon, Püspök-Váczon, Káptalan-Váczon és Püspök Hatvanban is. Kiss-Váczon bevett szokás szerint adózó örökös jobbágyok éltek, természetben adóztak, Püspök-Váczon szabadmenetelű kontraktualisták, akik kilencedet adtak a készpénz mellett, de sem ajándékkal, sem robottal nem tartoztak. Káptalan-Váczon szintén szabadmenetelű kontraktualisták éltek, hasonló szolgáltatásaik voltak, Püspök Hatvanban örökös jobbágyok laktak, kontraktus alapján teljesítették szolgáltatásaikat, eszerint készpénzt fizettek, és kilencedet adtak, de más adójuk nem volt. Összegzés A néhány összehasonlított megye több tanulsággal is szolgál: 4 dunántúli, 4 észak-magyarországi és 1 Duna-Tisza közi megye paraszti társadalmát hasonlítottam össze jogállás és a szolgáltatások vonatkozásában. Az összehasonlított megyék közül a legtöbb településsel bíró Zala megyében a szabadmenetelű jobbágyok száma meghaladta az örökös jobbágyokét, 219 helységben szabadmenetelű jobbágyok laktak, 94-ben örökösek és 113-ban vegyesen éltek örökös és szabadmenetelű jobbágyok, de kevés helyen haladta meg az örökös jobbágyok száma a település szabadmenetelű jobbágyainak számát. A szabadmenetelű jobbágyok 50%-a kontraktus alapján adózott, a vegyes kötöttségű helységek jobbágyainak szintén az 50%-a kontraktualista volt. Az örökös jobbágyok 85%-a szokás alapján adózott, de találunk kontraktus alapján adózó örökös jobbágyokat is. A megye jobbágyainak fele szokás alapján adózott, közöttük voltak szabadmenetelű és örökös jobbágyok egyaránt. Mindössze 20 helyen fordult elő urbárium alapján történő adózás, az egységes, Mária Terézia által kiadott urbárium előtt. Tolna megyében is meghaladta a szabadmenetelűek száma az örökös jobbágyokét, a 101 településből 81 helyen vallották magukat szabadmenetelűnek a jobbágyok, ezek közül 56 településen adóztak kontraktus alapján, 9 helyen urbárium és 16 helyen szokás alapján. Vagyis a szabadmenetelűek adózása sem csak kontraktus alapján történt. 8 település örökös jobbágyai viszont kontraktus szerint adóztak, 6 helység örökös jobbágyai pedig szokás alapján. Baranya megye 332 lakott települése közül mindössze 82 helyen éltek szabadmenetelű jobbágyok, pedig volt hódoltsági területről van szó, amelyet a 18. század eleji telepítések is érintettek. A 332 helység közül csupán 31 helyen adóztak kontraktus alapján, 2 helyen volt urbárium, a települések nagy többsége usus szerint rótta le kötelezettségeit. A volt hódoltság területén fekvő megyék közül Baranya kitűnik az örökös jobbágyok magas számával és a szokás útján történő adózással is. Sopron megye 202 települése közül 47 helység adózott kontraktus alapján, ezek közül 29 helyen szabadmenetelű jobbágyok éltek, 13 helyen örökös jobbágyok és 9 helyen együtt élt a két jogi kategória. Vagyis itt sem köthető a kontraktusos adózási forma kizárólag a szabadmenetelű jobbágyokhoz. A 30 urbári-