Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063
egyiket sem adták, néha pénzben váltották meg. Ajándékot 13 községben adtak a jobbágyok, zömük pénzben adta, de előfordult, hogy természetben. Mindössze 9 helységben nem robotoltak, 25 községnek pontosan megszabott robotja volt, 16 községben csekély a robotnapok száma, 3-30 nap évente. 9 községben panaszkodtak a jobbágyok a terhes robot miatt, míg 3 helységben nem a robotnapok számát határozta meg a földesúr, hanem az elvégzendő munkát (megművelendő föld, elvégzendő fuvar). Csupán a szabad költözés tekintetében mutatkozik egység a kontraktualisták között, egy helység, Ireg oppidum kivételével, ahol örökös és szabadmenetelű jobbágyok egyaránt élnek, valamennyien szabadmenetelűek voltak. A 101 településből 10 község urbárium szerint adózott, közülük 3 helységnek korábban kontraktusa volt. A 10 helységből 6-nál találunk pénzbeli adózásra történő utalást. Mind a 10 helységben adták a kilencedet, mindenütt természetben. 7 helységnél fordult elő az ajándék adása. Robot mindenütt előfordult, de mértéke különböző. A 10 községből 9 helyen szabadmenetelű jobbágyok éltek, 1 helyen örökös jobbágyok. 25 helyen usus szerint adóztak a jobbágyok, ebből 22-ben pénzadóval tartoztak, amit ők maguk árendának neveztek, összege nem tért el a kontraktualisták adójától. Majdnem minden községben kilenceddel is adóztak, 16 faluban fordult elő az ajándékadás. A 25 helységből 14 helyen nem megszabott robot volt, míg 8 helyen pontosan előírta a földesúr, hogy hány napot kell robotolniuk, ezek közül 6 helyen a robotnapok száma nem érte el az úrbérrendezéskor előírtakat (104 nap kézi vagy 52 nap igás), 2 helyen haladta csak meg. 16 helység lakói szabadmenetelűek voltak, 6 helység lakói örökös jobbágyok. Összegezve a Tolna megyében tapasztaltakat azt mondhatjuk, hogy a megye jobbágyai — természetesen a feudális rendszer keretein belül — kedvező helyzetben voltak. A 101 település közül mindössze 8 község lakói vallották magukat örökös jobbágynak, tehát nemcsak a kontraktualista jobbágyok joga volt a szabad költözés. Az adózás függetlenül attól, hogy kontraktus, urbárium vagy usus szerint történik, mind formáját (pénzben vagy természetben), mind mennyiségét tekintve elég változatos a megyében. Talán a robot tekintetében állítható az, hogy a kontraktualistáknál a szokás alapján adózók kedvezőtlenebb helyzetben voltak, illetve ha csekély számban is, itt találunk örökös jobbágyokat.74 Baranya megyében a 17. század végén 254 lakott helység volt, az úrbérrendezés idején 332 helységet írtak össze, ezek közül 106 egyházi birtok volt, a többi Batthyány Károly örökösei, herceg Esterházy Miklós, a kamara, Nagy István, Petrovszky és Melczer családok között oszlott meg, és 10 kisbirtokos is volt a megyében. 44 helységben rácok éltek, 5 helységben vegyesen rácok és magyarok. Az úrbérrendezés idejére megkétszereződött a németek száma. A 332 helység közül 31 helyen kontraktus, 299 szokás és 2 helység urbárium alapján adózott. 35 helységnek volt korábban kontraktusa, 24 helység esetében tudjuk, hogy a telepítéskor kötött szerződést az uraság vette vissza vagy elveszett. Ezek közül 28 helységnél meg nem szabott robotot teljesítettek a jobbágyok, 71 Lukács Zs.: A szerződéses jobbágyok helyzete i. m. 25-29.
