Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Horváth Zita: Örökös és szabadmenetelű jobbágyok a 18. századi Magyarországon V/1063
is törvény által Szarvasról vissza hozattatott közülünk, azért is örökös jobbágyoknak ösmerjük magunkat minnyájan közönségesen." (Aszód); „Örökös jobbágyok vagyunk és az attyáink is azok voltak." (Kiss Szent Miklós); „Mind ekkoráig szabadosoknak tartottuk magunkat, mivel a kinek kedve nem volt az meg maradásra, szabadon házunkat eladtuk, s mást helyében szerezvén, mélt. uraság engedelmével minden akadály nélkül, a hova tetszett, oda mentünk." (Mogyoród); „Már mindegy 40 esztendeje urunk birodalmának; minnyájan, mind régiek, mind azok, kik már ezen mélt. uraság alatt szaporodtak, örökös jobbágyok vagyunk." (Csömör); „Az régiek maradéki, kiknek elei török üdőjében is itt laktak, örökösök vagyunk. De azok is, kik már ezen uraságh alatt szaporodtak, örökösöknek tartatnak." (Gedellő); „Mink örökös jobbágyoknak magunkat nem tartyuk, hanem olyanoknak, az kik más helységekben is el mehetnek lakni." (Saagh)70 Pest megyében a bevallások tanúsága szerint a régóta a helységben lakókat tartották örökös jobbágynak, illetve azokat, akik nem költözhettek. Sopron megyében a következő módon vallottak a parasztok: „Ezen helysígben lévő jobbágyok 14-en örökösök, az többi mind jövevínyek, egyik Szent György naptul fogva másik Szent György napig szolgálnak." (Alsóbük); „Nem tartják magokat örökös jobbágyoknak lenni minnyájan, hanem nímellyek, kik 35 és 40 esztendőktől fogva itten laknak és az uraság ellenek praescribált, azok örökössé váltak, úgymint Tóth Ferencz és István." (Alsópásztori); „Az itt való jobbágyok nagyobb részint, minthogy eleiknek elei is itt laktak, magokat örökösöknek tartják, nímellyek jövevínyek." (Alsószakony); „Többire mind örökös jobbágyok, édesattyok, úgy öregattyok is itten lakván, sőt, akik máshonnénd származtak is, már negyven esztendeig itt folytatván lakásikat, örökössé per praescriptionem tették magokat." (Babót); „Itt mind árendások, következendőképpen szabadon elmenendők lívín, magokat örökös jobbágyoknak lenni nem tartják." (Németi)7 1 Tehát a soproni parasztok örökös jobbágynak a régebb óta egy helyen lakókat tartották és szabadmenetelűnek a jövevényeket, az árendásokat. Végül a kis területű Torna megye parasztjai így vallottak: „Az Helység Lakosi rész szerint Jobbágyok, rész szerint Taxássok." (Hidvégh-Ardó); „Szabad elmenettellel bírnak." (Szent-András); „Az Helység Lakosai többnyire Jobbágyok." (Udvarnok)7 2 Torna megyében tehát nem jellemző, hogy megmagyaráznák a parasztok, miért örökös vagy szabadmenetelú jobbágyok. A kevés példa alapján mégis tudható, hogy számukra a jobbágy egyet jelentett az örökös jobbággyal, a taxás pedig a szabadmenetelű jobbággyal. Az öt megye példáit összegezve megállapítható, hogy örökös jobbágynak a költözési jogában korlátozott, régóta egy helyen lakó (az úrbérrendezés szerint örökös jobbágynak az tekinthető, aki legalább 32 éve egy helyen lakott), jobbágyi státusát és a földesúri joghatóságot öröklő, jobbágytelekkel rendelkező rusticust tarthatjuk. 70 Wellmann /.: A parasztnép sorsa Pest megyében i. m. 134, 139, 148, 153, 164, 205. 71 Tóth P: A Mária Terézia-kori úrbérrendezés kilenc kérdőpontos vizsgálatai Sopron i. m. 25, 27, 29, 33, 148. 72 Rémiás T.: Torna vármegye i. m. 141, 169, 188.
