Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023

A fentieken túl említendő a magyar történetírás Ausztria-, Németország-és Franciaország-központúsága.16 8 Ettől elválaszthatatlan, hogy az elmúlt két évszázadban Németország és Franciaország politikai és gazdasági súlya jóval nagyobb volt, mint Spanyolországé. A spanyol nyelvet ismerők száma is jócskán elmarad a németül és franciául tudóké mögött. A magyarországi könyvtárak­ban csak csekély számban találhatóak meg a témára vonatkozó forráskiadvány­ok és szakirodalom, egyes esetekben természetesen a spanyol és az európai tör­ténetírás is okolható ezért.16 9 Végül, több jel mutat arra, hogy a magyar historiográfia földrajzi értelem­ben nem mindig használja következetesen a kora újkori 'Spanyolország' (illetve Spanyol Monarchia) fogalmát, és azon elsősorban a Pireneusi-félszigetet értik, gyakran „Itáliát", „Németalföldet", (a korban is használt) Belgiumot említve akkor is, ha a „Spanyol Monarchia" (vagy valamelyik országának) használata indokoltabb lenne. A korban Szicília, Antwerpen, Besançon és Milánó éppúgy a Spanyol Monarchiában feküdt, ahogy Tirol, Prága, Kassa vagy Komárom a kö­zép-európai Habsburg Monarchiában. Az Ausztriai Ház, a Spanyol Monarchia és a Magyar Királyság 1558 és 1648 között: az alapkutatások fontossága és a feltárásra váró területek Az elmúlt évtizedek nemzetközi kutatási eredményei a spanyol Aranyszá­zadok magyar történeti vizsgálatának új alapokra helyezését tették szükséges­sé. Kidolgozásra kerültek azok az elvek, amelyek mentén a következő évtize­dekben gyűjthetők és rendszerezhetők lesznek a fénykorát élő spanyol világbi­rodalom és a Kárpát-medence államalakulatai közötti kapcsolatrendszerre fényt derítő források. A magyar levéltárosok és kutatók korábbi munkájának fi­gyelembevételével az elmúlt két évben megkezdődött az európai levéltárak és kézirattárak anyagának és a magyar vonatkozásokat tartalmazó forráskiad­ványoknak a rendszerezett feltérképezése, illetve az eredmények publikálása. E tanulmány szerzője a program másutt közlésre kerülő részletes ismertetése lyik ellen küzdöttek. A harmincéves háborúban részt vevő államok közül csak a két Habsburg Mo­narchia volt az, amelyik mindegyik évben részt vett a küzdelmekben. Vö. Parker, G. : Thirty Years' War i. m. 155. Valójában éppúgy értelmetlen feltenni a kérdést, hogy Madrid mikor lépett be a há­borúba, mint azt, hogy Bécs mikor lépett be: a harmincéves háború során a Habsburgok ellen küz­dő államok egyik legfőbb, háborújukat legitimizáló érve Spanyolországnak és az Ausztriai Háznak a monarchia universalis megvalósítására való törekvése volt. 168 Gunst Péter: A magyar történetírás története. Debrecen 2000. 197-245. A magyar tanulmá­nyokban gyakran igen jelentős túlsúly tapasztalható (pl. a 17. századra vonatkozóan) a spanyol és a francia történelmi személyek és események említésében utóbbiak javára. Egy újabb Magyaror­szág-történetben (Ágoston G. - Oborni T.: Tizenhetedik század i. m.) a spanyol állam (Spanyolor­szág) neve négyszer bukkan fel, ebből egyszer 18. századi vonatkozásban, kétszer pedig az ország népességére utalva. A negyedik említésre már utaltunk, 1. a 18. jegyzetet. 169 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában a vesztfáliai béketárgyalás­ok monumentális, 1962-ben megkezdett forráskiadvány-sorozatából számos kötet megtalálható. Az Acta Pacis Westphalicae levelezés-sorozatában szinte a teljes császári, svéd és francia levelezés (ed­dig tizennyolc kötet) megjelent már, a pápai-velencei, a holland és a spanyol levelezésből azonban még egyetlen kötet sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom