Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Monostori Tibor: A Magyar Királyság helye az Ausztriai Ház országai között az európai spanyol hegemónia korában (1558-1648) V/1023
A különféle álláspontok között akkora eltérések vannak, hogy azok nem magyarázhatók pusztán a nézőpontok és az egyes országok historiográfiájában megjelenő kutatási prioritások különbözőségével. Nem oldhatók fel azzal sem, ha a felemelkedő Franciaországgal a Habsburg-uralkodóház egészét állítjuk szembe, mert bár kézenfekvő volna, ez a köztes álláspont nem vált általánossá az európai történetírásban, ráadásul az ezt vallók egyes kérdésekben (például a nyugati és a keleti Habsburg-területek közötti erőviszonyok kérdésében) erősen megosztottak.3 3 Nem visz közelebb a megoldáshoz az a számos európai és magyarországi munkában alkalmazott megoldás sem, amely a fejezetcímekben és az általános európai történet tárgyalásakor a 17. század közepéig alaptételként kezeli a spanyol hegemóniát a keresztény Európában, de a feltételezett dominancia hatásainak a konkrét eseménytörténeteknél gyakran nem találni nyomát.3 4 E kérdéskör, nevezetesen a Spanyol Monarchia V Károly császár halála utáni története és hatása az európai, különösen a közép-európai és magyar történelemre, megértéséhez segítséget nyújthat néhány történeti fogalom jelentéstartalmának alaposabb vizsgálata és tisztázása. így a korabeli államok erejének és érdekérvényesítő képességének az eddigieknél pontosabb meghatározása, az európai politikatörténet egyes szakaszainak több nézőpontból való áttekintése, a Habsburg-dinasztia két ága közötti kapcsolatrendszer megértésére irányuló eddigi európai és magyarországi kutatások kiindulópontjainak és eredményeinek elemzése, és a problémakör összetettségéből, a földrajzi tér nagyságából és a korszak hosszából adódóan akár modern példák bevonása és történeti analógiák felállítása. A vizsgálódás azért is indokolt, mert a Richelieu irányította francia külpolitikára vonatkozó, egymással vitatkozó elgondolások mögött sok esetben két, egymással bizonyos tekintetben ellentétes historiográfiai kép rajzolódik ki a kora újkori Európáról. Az Ausztriai Ház fogalma a 16-17. században Az Ausztriai Ház3 5 (Casa de Austria, Haus Österreich, Domus Austriaca, Maison d'Autriche, Oostenrijkse Huis, Casa d'Austria, House of Austria) a kora de l'Espagne, 1609-1641. Louvain-Bruxelles 1944. VII-IX. Pontosabb és relevánsabb azonban az a megállapítás, hogy miként a spanyol Habsburgok 16-17. századi történetének megítélése folyamatosan változott a belga historiográfiában, ehhez hasonlítható, ahogy az osztrák Habsburgok megítélése változott a magyarországiban. 33 Histoire de la France. I—III. Dir. Georges Duby. Paris 1971. II. passim; Randall Lesaffer: Het einde van de Habsburgse hegemonie in Europa. De kardinaal-infant en het Spaans-Oostenrijks familiepact (1633-1637). Revue belge de philologie et d'historié 74. (1996) 317-364. 34 Pach Zsigmond Pál bevezetőjét vö. a mű későbbi részeivel: Magyarország története tíz kötetben. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Bp. 1985. m/1. [1526-1686] 35-100. és passim; Eine europäische Weltgeschichte. 1-2. Hrsg. Reinhard Elze - Konrad Repgen. Stuttgart 1994. 2. 88-105.; Katona András : Kora újkori egyetemes történelem (XV-XVIII. század). Bp. 2008. 95-207. 35 A magyar történeti szakirodalomban mind az Ausztriai ház (Ausztria-ház), mind az Osztrák Ház (osztrák ház, Osztrák-ház, osztrák-ház) formák meghonosodtak. Magunk a továbbiakban az 'Ausztriai ház' terminust használjuk — miként tanulmányunk címében is tettük —, hiszen az osztrák a 19. századtól fokozatosan modern nemzeti jelzővé vált.
