Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - Koltai Ajidrás: Bevezetés a piarista rend magyarországi történetének forrásaiba és irodalmába (Ism.: Siptár Dániel) IV/1013

Koltai András BEVEZETÉS A PIARISTA REND MAGYARORSZÁGI TÖRTÉNETÉNEK FORRÁSAIBA ÉS IRODALMÁBA (Magyarország piarista múltjából 1.) Budapest, Piarista Tartományfőnökség, 2007. 276 o. Kosáry Domokos bibliográfiája „úttörő és mintaadó" mind a magyar, mind az európai történettudomány számára. Ezt a megállapítást Pálffy Géza fogalmazta meg a nemrég elhunyt professzor nevezetes műve új kiadása harmadik kötetének budapesti könyvbemutatóján, 2008. április 15-én (vö. Századok 142. [2008: 5. sz.] 1300-1304.). És valóban, Pálffy véleményét méltán oszthatjuk, ha Koltai András legújabb munkáját kezünkbe vesszük. Ahogyan azt már a cím is sugallja és a szerző az előszóban (7-8. o.) maga is rámutat, ez a kötet a piarista rend magyarországi történetének „a Kosáry" módszertana szerint összeállított segédkönyve. Levéltári ismertető és annotált bibliográfia. Koltai András a rend hazai központi levéltárának (Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára) vezetőjeként már nem az első kézikönyvet jelentette meg a rendtörténet kutatásának megkönnyítésére. 1998-ban a Magyar Piarista Rendtartomány történeti névtárát rendezte sajtó alá, 2000-ben pedig a levéltár kéziratkatalógusának első részét állította össze a Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai című sorozat 13. köteteként. Bevallott célja ezúttal is a kutatás elősegítése volt. Ahogy szintén az előszóban fogalmaz: „kutatószolgálati ténykedésem egy részét, sőt egyes kutatók esetében teljes egészét a bibliográfiai fölvilágosítás töltötte ki. A bibliográfia összeállítását tehát azért kezdtem el, hogy ettől a munkától fölszabaduljak." (7. o.) A kutatók tájékozatlansága érthető, hiszen mindeddig összesen egy, speciálisan a piaristák történetére vonatkozó bibliográfia jelent meg nyomtatásban (Balanyi György - Biró Imre - Biró Vencel - Tomek Vince: A magyar piarista rendtartomány története. Bp. 1943. 252-257. o.), és ez is mindössze a , jól válogatott" jelzőt érdemli ki Koltai Andrástól (10. o.). Maga az irodalom pedig jelentős részben nehezen fellelhető és korlátozottan hozzáférhető helyeken (pl. iskolai értesítőkben) látott napvilágot. Hiánypótló és alapvető ezért az a munka, amelyet Koltai András a bibliográfia összeállításával elvégzett, különösen azért, mert a piarista rend története több tudományterület érdeklődését is felkelti az egyháztörténettől a művelődés-, iskola- és pedagógiatörténeten át az irodalom- és művészettörténetig. A munka kezdetén Koltait még „a Kosáry" második, töredékes kiadása motiválta, és ez szolgáltatta számára a mintát is (7. o.). Ez a mű szerkezetén és szerkesztésmódján egyaránt megfigyelhető mintakövetés azonban nem jelent egyszerű átvételt vagy másolást. Ahogy a bibliográfiája első kiadásának harmadik kötetében maga Kosáry rámutat, a szakbibliográfiáknak értékelőknek kell lenniük, és meg kell haladniuk egy módszer mechanikus alkalmazását (Kosáry Domokos: Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. III. Kiegészítések és névmutató. Bp. 1958. 13-15. o.). Koltai András valóban a maga anyagához igazította a Kosáry által használt módszert, vagyis egyfelől munkája szerkezetét a piarista rendtörténetírás által felhalmozott irodalom jellege szerint és csomópontjai körül igazította ki, másfelől annotációjában is eltérő szempontokat követett. A kötet hat fejezetre oszlik, amelyek mindegyikét alfejezetek és azok további alfejezetei alkotják. Elsőként, a bevezető részben a rend történetére vonatkozó segédleteket és gyűjteményeket foglalta össze a szerző. Itt találjuk ennek megfelelően a bibliográfiák felsorolását, a rend magyar szempontból fontos könyvtárainak, levéltárainak, kézirattárainak ismertetését, valamint a folyóiratok és iskolai értesítők, évkönyvek bemutatását. A könyvtárak közül külön kiemelve szerepel a római Biblioteca di San Pantaleo (az anyaház könyvtára, 11. o.) és Biblioteca Scolopica (a generális levéltár segédkönyvtára, 11-12. o.), valamint a budapesti Piarista Központi Könyvtár (12-16. o.) és a Piarista Múzeum (könyvek és egyéb tárgyak gyűjteménye, 18-19. o.). A levéltárak esetében az Archivio Generale delle Scuole Pie (a római központi levéltár, 20-24. o.) és a Budapesten található Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára kapott külön alfejezetet (24-31. o.). Ezeken kívül természetesen a további (az egyes magyar rendházakhoz kapcsolódó és egyéb) könyvtárak és levéltárak általános bemutatása is szerepel, minden esetben a rájuk vonatkozó irodalom és segédletek adataival kiegészítve. A külföldi és magyar folyóiratokat szintén külön alfejezetekben találjuk. Általában véve a kötetnek ez az első része mutatja a legnagyobb hasonlóságot a Kosáry-bibliográfia második kiadásának megfelelő fejezeteivel.