Századok – 2008
KISEBB CIKKEK - Fazekas Sándor: Johann Joachim Rusdorf pfalzi diplomata erdélyi kapcsolatai IV/999
íródtak 1623 és 1627 között.28 Ebben a műben magyar vonatkozású levelek is találhatóak (mint például Keserűi Dajka János levele David Pareushoz), de ezek nem Rusdorf tollából származnak. Mivel (a Camerarius-levelezéshez hasonlóan) Rusdorf itt is egy vele nagyjából egyenrangú és azonos érdekű társával, voltaképpen egy bizalmas barátjával „beszél", ezekben a levelekben is megjelenik az a nagyfokú őszinteség, nyugodtság és racionalitás, amellyel Rusdorf urának ügyéhez közelített. A levelek rendre említik Bethlen Gábor fejedelmet, mint akit meg kell nyerni szövetségesnek. Egy helyütt Rusdorf még sajnálkozik is, hogy kevés hírhez jut Erdéllyel kapcsolatban. Ezek a darabok azonban nem tartogatnak további magyar vonatkozásokat. Simon Friedrich Hahn Collectio Monumentorum című munkájának első és második kötetében szintén találhatóak Rusdorf-írások.29 A kötetek ugyancsak addig még napvilágot nem látott követi jelentéseket tartalmaznak, amelyek azonban sajnos nincsenek jelentősebb utalások a magyarországi-erdélyi eseményekre. A pfalzi diplomata müncheni hagyatékának legteljesebb gyűjteménye azonban nem szűkölködik Erdélyre és Bethlen Gáborra való utalásokban: a Consilia et negotia politica, Friedrich von Loen kiadványa Frankfurt am Mainban, 1725-ben jelent meg.30 Loen az angol királynak szóló, francia nyelvű ajánlása és az olvasóhoz címzett előszava után a szerző, azaz Rusdorf előszava következik. Ebben elbeszéli, hogy itt olyan műveit másolta és gyűjtötte össze, amelyek aktuális eseményekről szólnak, és egyben kívánta azokat megjelentetni; szándékát azonban csak Friedrich von Loen valósította meg mintegy egy évszázaddal később. Ezek a darabok tehát tudomásunk szerint korábban nem láttak napvilágot, miként azonban az látható lesz, Rusdorf elküldte őket azokhoz az európai hatalmasságokhoz, akikhez címezte őket: leggyakrabban Jakab angol királyhoz és Károly walesi herceghez. Az e kiadványban közreadott művek között szerepel a Metamorphosis Europae (1627) című röpirat,31 amely sok szempontból hasonlít az Elegidiához és változataihoz. Amellett, hogy már címében is Ovidius-utalást tartalmaz, az Elegidiáhan is nagyon lényeges Átváltozások -beli Európa-történetre utal: a krétai királylány mitológiai történetének átiratában a királylányt először a bika képét öltő Zeusz, majd pedig egy Nyugatról érkezett szörnyeteg (a latin változat ezt a 'monstrum' szóval adja vissza, míg a magyar sas formájában ábrázolja a szörnyet, a Habsburgok címerállatára utalva) fenyegeti. A Metamorphosis meglehetősen terjedelmes prózai változata a harmincéves háború bemutatásának, és a konfliktusban részt vevő területek (Bajorország, Erdély, Velence stb.) állapotát írja le; az rum superioribus duobus seculis celebrium monumenta, Frankfurt am Main 1701. 244^410. 28 A könyvtártörténeti gyűjteményben fellelhető mű jelzete 628.357. 29 Simon Friedrich Hahn: Collectio Monumentorum I. Brunsvigiae 1724. 875-1048., ill. II. Uo. 1726. 777-927. 30 Joannis Joachimi De Rusdorff Nobilis germ, et consiliarii quondam in aula palat. electorali, nee non ablegati in Anglia etc. Consilia et ne-gotia politica, ubi diversi tractatus et consilia, diverso tempore, prout res in deliberationem cadebant, aut proponebantur, scripta et rerumpublicarum in Europa Statum cocementia, continentur. Accedit Epistolarum Familiarium ipsius authoris, ad viros illustres et amicos scriptarum, collectio, I—II. [S. a. r.: Friedrich von Loen.] Ex Bibliotheca Loeniana, Frankfurt 1725. 31 Loen, F.: Consilia i. m. I. 219-306.
