Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
hagyja kegyelmed az vajdaságot." Ha azonban meghal, és az ország is azt akarja, akkor tegyen ismét lépéseket annak megszerzéséért.5 1 Hogy a Kassán Homonnaival kapcsolatban megfogalmazott vádak — a felső-magyarországi nagyúr későbbi tiltakozása ellenére — igazak voltak, több egymástól független adat igazolja. Buday jelentéséből és Ali pasa Illésházynak küldött leveléből ugyanis vitathatatlanul kiderül, hogy 1607 tavaszán bizonyosan két török követség is útban volt a trónkövetelőhöz.5 2 E ponton egy pillanatra vissza kell térni egy, a forrásokban többször felmerülő kérdésre, a Kassa központú török vazallus Magyar Királyság gondolatára. A nagyvezír Rákóczinak szóló hosszú levelében világosan leírta, hogy „Homonnai Bálinttal úgy végezzetek, hogy ő mint szintén az előbbi fejedelem [azaz Bocskai István! magyarországi király lévén, nagyságod is erdélyi gubernátor, az hatalmas császárnak így szolgáljatok."5 3 Az idézetben lévő megoldás kiút lehetett a kialakult nagyon bonyolult helyzetből, ugyanakkor igazolja azt a tényt, hogy Homonnainak valóban felajánlották a Bocskai-féle különleges magyar államot. Bár a nagyvezír megfedte Rákóczit, mert magához ragadta a szultáni jelvényeket, azt azonban el tudta képzelni, hogy ő Erdélyben irányítsa az ügyeket, míg Homonnai, mint a törökök „magyar király"-a, Kassáról betöltse azt a szerepet, amelyet az oszmánok korábban Bocskainak szántak. Murád pasa hosszú és a továbbiakra nézve alapvető fontosságú levele datálatlanul maradt fenn. Eddig nem volt megfelelő adat arra nézve, hogy pontosan beleilleszthessük a diplomáciai folyamat menetébe. Buday jelentése, illetve a nagyvezír Mátyás főhercegnek írott levele azonban tisztázza ezt a problémát. Murád pasa levele szerint a szultán „újabban mostan császári kaftánját kegyelem athnámé levelével egyetemben megküldte, s nálunk vagyon."5 4 A szultántól jövő fejedelmi kinevező jelvények említése összefüggésben van azzal, amit Buday írt, miszerint március 12-én a szultántól jött levél a nagyvezírnek Homonnai ügyében. így a nagyvezír dátum nélküli okmánya valamikor március közepén keletkezhetett, azaz nem februárban, mint korábban kiadói gondolták. Mindezekből látható tehát, hogy oszmán részről a magyarországi/erdélyi fejedelemség kérdése elsősorban a nagyvezír kompetenciájába került. A kortársak azonban a Porta magatartását is figyelemmel kísérték, hiszen Murád pasa 51 Uo. 283-285. Kassa, 1607. 03. 29. Thurzó György Homonnai Drugeth Bálintnak. 52 Az első a budai pasa főembere, Sepsi Laczkó Máté szerint, kethüdája volt, aki másodmagával kereste fel Homonnait. Az első követség célja március idusa körül a szultáni döntés ismertetése volt, amely mellé átadtak egy kaftánt is. Ekkor még nem hozták a beiktató jelvényeket. Az új „donációt", vagyis kinevezést, és az erdélyi rendeknek szóló szultáni leveleket, a fejedelmi ajándékokat valamikor március végén akarta egy ünnepélyes követség átadni. Sepsi Laczkó leírása, amely szerint a budai pasa „tihája" (=kethüdája) a török császár akaratából Ungvárra ment, hogy Homonnait beiktassa, aki azonban elmenekült előle Kővárba, nem fedi a valóságot, a két követség történetét összeolvasztja. Sepsi Laczkó Máté: Krónikája és emlékezetre méltó hazai dolgoknak rövid megjegyzései. 1521-1624. In: ETA III. Kolozsvár 1867. 119.; Szilágyi, 1879. 67-68.; Bayerle. G.: The Hungarian Letters i. m. 85.; SA Presov, Rod. Homonnai Drugeth Inv. Sign. B-l. (c. Kr. 316.) Buda, 1607. 03. 19. Buday István jelentése Homonnai Drugeth Bálintnak. 53 Az okmány másolata több helyen megtalálható: MOL, R 298, Erdélyi iratok 1. tétel Erdélyi török diplomáciai leveleskönyv című sorozat 1544-1660. fol. 21-22.; MOL, R 147, 8. cs. (1601-1670) fol. 21-33. (több példányban); kiadása: TMÁOT I. 68-71. 54 L. az 53. lábjegyzetet.
