Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
idején Bocskaiét, és Erdély mellett nem csak a Tiszáig kell biztosítani uralmát, hanem úgymond egész Magyarország, ténylegesen elsősorban Felső-Magyarország felett.4 3 Mint fentebb említettem, Buday István jelentése alapján az egri pasa biztatása jól jött, hogy Homonnai ismét aktívan lépjen fel örökölt fejedelemsége megszerzéséért. Ha a fentiekben megállapíthattuk, hogy Rákóczi Zsigmond ezekben a hónapokban egyáltalán nem egy félénk, idős ember benyomását keltette, ugyanezt elmondhatjuk volt vejéről, Homonnairól is. Azzal egy időben ugyanis, hogy elküldte Budayt Budára, majd Belgrádba, titokban átkelt a sziklás hegyeken és bevonult Kővárba, ahol az ottani helyőrség rögtön mellé állt. Innen küldte két rendbeli követségét az erdélyi diétára, hangsúlyozva a rendeknek trónigényét.4 4 Kővár elfoglalását Homonnai bejelentette a Kassán tartózkodó magyar királyi biztosoknak, Dóczy Andrásnak és Forgách Zsigmondnak is — akik Felső-Magyarország Bocskai halála utáni visszavételének ügyeit rendezték —, kifejezve egyúttal hűségét koronás királya iránt is: „én az egész ausztriai famíliának minemű tökéletes, hív szolgája legyek, kegyelmetek is azért minden embereknek felőlem való gonosz tanácsokat eleibe ne vegye, mert az mint megírtam, egyebet benne, az míg az Úristen éltet, sem talál kegyelmetek."4 5 A már megválasztott fejedelem, Rákóczi Zsigmond azonban — miként korábban Báthory Gábor esetében is — Homonnaival szemben ugyancsak a törökkel való kapcsolatát kívánta felhasználni, hogy lejárassa mind a magyarországi hatalmi-politikai viszonyokban döntő szóval bíró magyar urak (elsősorban Illésházy István és Thurzó György), mind Mátyás főherceg és II. Rudolf császár előtt. A két legtekintélyesebb magyar úr első véleménye Rákóczi erdélyi hatalomra kerüléséről eltérő volt. Illésházy első felindultságában nagyon keményen fogalmazott. Rákóczi fellépésében egy új háború kitörésének lehetőségét látta, hiszen szerinte ő az oszmánok ellenében csak a Habsburg kormányzatra támaszkodhatott. A bécsi békére való hivatkozás, miszerint azért kell Erdélyben egy török fennhatóság alatt álló fejedelem, mert a „német királyok" közül egy sem tudta tartósan megszállni, és mivel Erdély a törökök területeihez fekszik közel, azok úgy sem hagyják, hogy a Habsburg kormányzat felügyelje, önmagában nem állta meg a helyét. Illésházy szerint a bécsi béke alapján éppen hogy visszaszállhatott volna a Magyar Koronára Erdélyország. Rákóczit elítélő véleményét tehát úgy értékelhetjük, hogy Homonnaiban látta biztosítottnak azt az uralkodásra alkalmas személyt, aki úgy birtokolhatta volna az Erdély feletti hatalmat, hogy azt mindkét nagyhatalom szavatolhatta volna. 43 SA Presov, Rod. Homonnai Drugeth Inv. Sign. B-l. (c. Kr. 316.) Buda, 1607. 03. 19. Buday István jelentése Homonnai Drugeth Bálintnak. Az okmányt évekkel ezelőtt fénymásolatban Pálffy Gézától kaptam, amit neki ezúttal is nagyon köszönök. Ez a dokumentum ösztönzött arra, hogy 2007 novembere végén személyesen is kutatásokat folytassak a Homonnai Drugeth család Eperjesen őrzött levéltárában. 44 Komáromi A: Rákóczi Zsigmond i. m. 278-279. Kővár, 1607. 03. 18. Homonnai Drugeth Bálint Nyáry Pálnak; Trócsányi Zs.: Rákóczi Zsigmond i. m. 96. 45 Komáromi A.: Rákóczi Zsigmond i. m. 117-118. Kővár, 1607. 03. 24. Homonnai Drugeth Bálint Dóczy András és Forgách Zsigmond királyi biztosoknak Kassára.
