Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
zését. Rákóczi Zsigmond erre azonnal felszólította, hogy amilyen gyorsan csak tud, jöjjön, és neki — mint választott fejedelemnek — adja át a nagyvezírtől hozott fejedelmi jelvényeket.3 6 Bár az időrend nagyon szűknek tűnik, talán mégis elképzelhető, hogy Nyáry Pál fenti idézete ténylegesen már Musztafa aga gyulafehérvári érkezéséről szólt.3 7 A magyar történetírás a későbbi Apafi Mihály (1661-1690) erdélyi fejedelem török tolmácsának, Rozsnyai Dávidnak a megjegyzéséből úgy tudja, hogy Musztafa aga saját elhatározásából és Rákóczi kérésére megváltoztatta a beiktató berát szövegét, és Homonnai nevét kivakarva áthamisította Rákóczi Zsigmond nevére.3 8 Ez az eljárás azonban ellentmond az Oszmán Birodalom hatalmi struktúrájának és döntéshozó rendszere működésének. A szultán nevében kiállított okmányt egy szolga (kul), mint Musztafa aga, legálisan semmi esetre sem másíthatta meg. Hogy ténylegesen mi történhetett, azt részadatokból sikerült rekonstruálni. A legfontosabb mindezekből Homonnai Drugeth Bálint Ali budai pasához küldött követének, Buday Istvánnak a jelentése. A beszámoló — amelyet alább még részletesen elemezni fogok — e kérdésről elárulja a lényeget: erősen feltételezhető, hogy maga a nagyvezír, Kujudzsu Murád pasa engedte meg az okmány szövegében Homonnai nevének kivakarását és helyére Rákóczi Zsigmond beírását. Széplaky István,3 9 a választott fejedelem követe a fejére esküdött ugyanis a nagyvezír előtt, hogy Homonnai nem kívánja az erdélyi fejedelemséget, hanem azt Rákóczinak engedte át: „Az áruló Széplaky is úgy csalta az vezírt is meg, fejét kötötte, hogy Nagyságod nem kívánja az fejedelemséget, hanem Rákóczinak megengedte." - mint Homonnai követe írta urának.4 0 Mikor mindez kiderült, a nagyvezír írt Rákóczinak, adja vissza a jogtalanul elvett kinevezőjelvényeket. Amikor Musztafa aga március 8-án visszaérkezett Belgrádba, a nagyvezír elfogatta, és állítólag azonnal megfojtatta. Haszán efendit, a kísérőjét pedig vasba verette, aki a jelentés idején még feltehetően életben volt. A szóban forgó, nevezetes berát eredeti példányát 1993-ban, egy romániai tanulmányutam alkalmával volt lehetőségem megvizsgálni és lefényképezni. Az idő alaposan megváltoztatta annak a tintának a színét, amellyel a kivakart Homonnai név helyére bejegyezték Rákóczi Zsigmond nevét (1. a mellékelt képen). így könnyen megerősíthető Rozsnyai Dávid állítása — amelyet el is fogadott a magyar történetírás —, miszerint Homonnai nevét kivakarták, és helyére Rákócziét írták be. 36 TMÁOT I. 64-65. Rákóczi Zsigmond levele Musztafa agának. Kolozsvár, 1607. 02. 17. 37 L. a 34. jegyzetet. 38 Szilágyi Sándor: Rozsnyai Dávid az utolsó török deák történeti maradványai. Bp. 1867. 233.; TMÁOT I. 68. 39 Szilágyi Sándor, majd utána Trócsányi Zsolt úgy vélte, hogy Széplaky Homonnai követe volt Belgrádban a nagyvezírnél, de — mint látjuk — Rákóczi embere volt. Szilágyi S.: A Rákócziak kora i. m. 60-61, 105-107.; Trócsányi Zs.: Rákóczi Zsigmond i. m. 86. 40 Státni archív, Presov (a továbbiakban SA Presov); Rodina Drugeth Humenné, IV Verejná cinnost'. Zupné, vojenské zálezitosti (a továbbiakban Rod. Homonnai Drugeth) Inv. Sign. B-l. (c. Kr. 316.) Buda, 1607. 03. 19. Buday István jelentése Homonnai Drugeth Bálintnak.
