Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Koszta László: 11. századi bencés monostor a Szepességben? II/339
1289-ben,25 1294-ben2 6 és 1300-ban használtak bővítményt a megnevezésben. A 14. század első negyedétől kezdve utalnak következetesebben a patrocíniumra és a rendi hovatartozásra.2 7 A Szent Márton-monostort említő 1274. évi oklevélben a prépostság és a váraljai szászok vitájában közvetítő szepesi nemesek és előkelők felsorolásánál egy helyi, rendi hovatartozás nélküli szepesi apátot nevez meg Lóránd szepesi ispán.2 8 Az ispánnak mint a Szepesség vezetőjének tudnia kellett volna arról, hogy az általa irányított területen több apátság létezik, és feltétlenül szerepeltette volna az egyezség kialakításánál a többi felsorolt előkelő mellett a vitatott birtokhatárhoz legközelebb eső állítólagos bencés monostor apátját is, vagy legalább jelölte volna, hogy a két szepesi apát közül melyik vett tevékenyen részt az egyezség kialakításában. A Szepességben 1223 előtt, de az egész 13. század folyamán sem létezhetett a ciszterci apátságon kívül más monostor, mert ebben az esetben nem illett volna a ciszterci apátság vezetőjére a „szepesi apát" megjelölés. A névhasználat is megerősíti, hogy az Árpád-korban a Savnik melletti ciszterci kolostor volt az első és az egyetlen monostor a Szepességben. Ali. század elején alapított magyar bencés monostorok elhelyezkedése is ellentmond annak, hogy a 11. század elején a Szepességben bencés apátságot hoztak volna létre. A Szent István alapította bencés monostorok — a Felvidéken, Nyitra mellett létrejött zobori apátság kivételével — mind a Dunántúlon jöttek létre.2 9 Zobor alapítását azzal magyarázhatjuk, hogy Nyitra már all. század első felében fontos település volt, amit bizonyít, hogy az 1040-es évek végén létrejött hercegség egyik központja lett. A magyar bencés szerzetesség bölcsője a Dunántúl volt. Ali. századi királyi alapítású bencés monostorok közül egyiket sem lakatlan, vagy igen gyéren betelepült területen hozták létre. Az 1075-ben I. Géza alapította garamszentbenedeki bencés apátság sem teljesen néptelen vidéken alakult meg, hanem a korabeli településhatár szélére települt.30 Hasonló a helyzet Erdély első bencés apátságával, a Szent László alapította kolozsmonostorival.3 1 Az uralkodókhoz hasonlóan a világi előkelők sem 25 1289: domini Johannis Abbatis de Ordine Cysterciensis — ÁÚO IX. 517. 26 1294: Nos Fráter Ioannes dictus Abbas Ecclesiae Beatae Virginis de Scepus — CD VI/1. 332.; 1294: fráter Ioannis Abbas Ecclesiae Beatae Virginis de Scepus — CD VI/1. 335.; 1300: Nos Johannes abbas sancte Marie in Scyps — HO VIII. 415. 27 1315: Nos Fráter Ioannes dictus abbas de Scepus — CD VIII/1. 583.; 1320: Nos fráter Joannes dictus abbas de Scepus — CD VIII/2. 267.; 1312: Fráter S. dictus Abbas Totusque Conventus Ecclesiae Beatae Virginis de Scepus — Supplementum III. analectorum terrae Scepusiensis. Collegit Samuel Weber. (A Szepesmegyei Történelmi Társult évkönyve XI.) Lőcse 1908. 3-4.; 1326: Nos fráter Guyllermus dictus abbas monasterii beate Marie de Scyps — Anjou-kori okmánytár I-VII. Szerk. Nagy Imre, Nagy Gyula. Bp. 1878-1920. II. 239.; 1328: fráter Wilermus abbas ordinis Cisterciensis domus beate Virginis — MES III. 132.; 1367: fráter Joannea, abbas monastery Beatae Virginis Mariae de Scepus, ordinis Cisterciensium — CD IX/4. 84. 28 mediantibus nobiliorum et melioribus dicte terre, videlicet abbate Scypusiensi — RA II/2-3. 95. (2518. sz.). 29 A Dunától keletre is alapítottak egy bencés monostort — Marosvárott — de ez nem királyi volt, hanem Szent Gellért csanádi püspök hozta létre, 1. Sörös Pongrácz: Elenyészett bencés apátságok. Bp. 1912. 436-437. 30 Az alapítólevelét 1. Diplomata Hungáriáé antiquissima accedunt epistolae et acta ad históriám Hungáriáé pertinentia I. (ab anno 1000 usque ad annum 1131). Edendo operi praefuit Georgius Györffy, adiuverunt Johannes Bapt. Borsa, Franciscus L. Hervay, Bernardus L. Kumorovitz et Julius Moravcsik. Budapestini 1992. 213-218. 31 Lupescu Radu: Kolozsvár korai történetének buktatói. Erdélyi Múzeum 67. (2005) 27-35.
