Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kasza Péter: Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez V/1187
Brodaricsnak ismereteink szerint két testvére volt, Mátyás és Borbála. Mátyásról tudjuk, hogy első feleségét Katalinnak hívták,8 8 és tőle három fia született, Ferenc, Elek és Kozma. Ókét — Kozma kivételével — apjukkal együtt már az 1517. évi címerbővítő oklevél is említi, tehát Kozma talán 1517 után született. Mátyás később másodszor is nősült, és ekkor vette el Csebi Pogány János leányát, Sárát, akitől két lánya született, Klára és Katalin. Brodarics nővérének, Borbálának férjéről viszont semmi adatunk nincs, Brodarics 1539-ben készült végrendelete viszont megemlékezik két gyermekéről, Erzsébetről és Miklósról (ez utóbbiról nem tül hízelgően).8 9 Úgy tűnik, Borbála ekkor már nem élt, mert a végrendelet őt nem említi. Brodarics György tehát nincs az ismert unokaöcsök között, és ilyen nevű rokonról a végrendelet sem emlékezik meg. Kujáni — a neves horvát történészre, Ivan Kukuljevicre hivatkozva — azt mondja, egy bizonyos Brodarics György 1552-ben már házas volt (felesége Bisei Krisztina), és ebben az évben adott elismervényt arról, hogy Brodarics Kozmától megkapta ajarosini birtokból (egykor Kőrös megye északnyugati járásban, ma Heresin Horvátországban) neki járó részt.90 Ez alapján akár az is elképzelhető, hogy Brodarics György talán Brodarics Mátyás valamelyik első házasságából, még 1517 előtt született fiának gyermeke volt, Ferencé vagy Eleké. Ferencről tudjuk, hogy 1524-ben már nős volt, mert egy a csázmai káptalan által kiállított oklevél szerint Jarosyni Brodarych Ferenc és neje Katalin 1524. november 12-én eladtak egy birtokot Batthyány Boldizsárnak és Ferencnek.91 Neki tehát 1531-ben, amikor a Nádasdyhoz írt levél kelt, már lehetett olyan cseperedőben lévő gyermeke, aki apródként szolgálhatott Nádasdy mellett. Annyi viszont bizonyos, hogy Kujáni Brodarics György kapcsán a rokonsági fok félreértésén túl, lényegében egy szójátékot értelmez félre, ezért állítja, hogy Brodarics István, György apja, nem más, mint a kancellár Brodarics szintén István nevű nagybátyja. Holott sokkal valószínűbb, hogy a levélben a Nádasdy és Brodarics közötti „rokonság" puszta szóvirág. Brodarics más esetben is hajlamos Nádasdyt hol fiaként, de jóval gyakrabban testvéreként emlegetni,9 2 ami nem más, mint a közöttük fennálló szoros kapcsolat hangsúlyozása, és 88 „[FranciscusJ, qui fűit consanguineus dominae Catharinae prioris uxoris domini Mathiae Broderith." Bunyitay V[ince] - Rapics Rfajmund] - Karácsonyi Jfános]: Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. III. köt. 1535-1541. Bp, 1906. (a továbbiakban: ETE, III.) 373. 89 ETE, III. 372. 90 Kujáni G.: A Brodaricsok i. m. 761. 91 MOL, DL 101 585. 92 Brodarics egy Tomicki lengyel kancellárhoz írott levelében fiának nevezi Nádasdyt: „quem [Nádasdyt] ego iam non filium, sed nepotem Vestrae Reverendissimae Dominationis soleo appellare, nepotem autem ex servitore filio Vestrae Reverendissimae Dominationis Broderico, qui eum in fdium habet." (Kujáni G.: Brodarics István levelezése i. m. 273.). Az adott helyen tehát Brodarics saját magát is Tomicki fiának nevezi, ilyen alapon pedig Nádasdyt Tomicki neposának, unokaöccsének titulálja. Egy másik helyen, a megfogalmazás testvéri viszonyt feltételezhetne Brodarics és Nádasdy között: „Dominam meam illustrem, dominam Orsykam, dominum patrem nostrum communem salvos esse cupio" - azaz úgy ír, mintha Nádasdy és az ő apja közös lenne (Kujáni G.\ Brodarics István levelezése i. m. 328.). Érdekes módon ezeket a helyeket maga Kujáni is idézi, de nem tud mit kezdeni velük {Kujáni G.: A Brodaricsok i. m. 761-762.). Testvéri nexusuk emlegetésére azonban további példák is hozhatók szintén a Kujáni által kiadott levelezésből: „Rogamus Vestram Dominationem, uti dominum et fratrem nostrum charissimum" (uo. 268); „Scribo hec omnia ex illo sincero amore, quo vos
