Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kasza Péter: Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez V/1187
megvilágító, új források csak igen korlátozott számban kerültek elő, így megállapításainak jelentős részét nem lehet, de valószínűleg nem is kell cáfolni. Néhány fontos kérdésben azonban lehet és szükséges is módosítani, illetve finomítani Kujáni nézeteit. A továbbiakban ezekre a pontokra kívánok koncentrálni. Az első fontos kérdés mindjárt Brodarics születési évének problémája. A legelső Brodarics-monográfus, Székely Samu még szinte semmilyen adattal nem rendelkezett Brodarics születésének helyéről és idejéről, de arra következtetett, hogy a Szerémségben született valamikor 1490 körül, mivel 1521-ben már pécsi prépost, 1539-ben bekövetkező halálakor pedig már meglett embernek mondják.4 2 Az eddig elmondottak fényében ez nyilvánvalóan tarthatatlan állítás, hiszen Brodarics 1501-ben már bizonyíthatóan Padovában tanult, tehát bizonyosan nem születhetett mindössze 11 évvel korábban. Szűk húsz évvel később Sörös Pongrác már pontosabban meghatározta, hogy Brodarics nem a Szerémségben, hanem Szlavóniában, vélhetőleg a Kőrös megyei Polyánán született, az évszámot pedig 147l-re datálta. Az utóbbit különösebben nem igyekezett érvekkel alátámasztani, a monográfiát olvasva azonban úgy tűnik, egy félreértelmezett adat nyomán jutott erre a következtetésre.4 3 Sörös a Turul című folyóirat egyik cikke4 4 nyomán azt írja, hogy „talán az a Mátyás volt Brodarics István atyja, aki 1470-ben Csebi Pogány János leányát vette feleségül. Akár így volt akár nem, Brodarics István további életpályája is arra vall, hogy 1471-ben születhetett."4 5 Már Kujáni Gábor rámutatott Sörös monográfiájáról írt recenziójában,4 6 hogy Sörös félreérti a cikk vonatkozó helyét. Ott ugyanis csupán annyi áll: „Zalalövőt, Kozma-Dombját és Salomvárt Mátyás király 1470-ben Csebi Dénesnek és Imrének adományozta. Imre fiának Csebi Pogány Jánosnak egyetlen leányát, Sárát Brodarics Mátyás, ennek Kata lányát Perneszi András, Klára lányát pedig a hős Perneszi I. Farkas vette nőül a 16. sz. közepe előtti években."4 7 A szöveg tehát valóban nem beszél valamelyik Brodarics által 1470-ben kötött házasságról, amelynek „eredményeként" a rákövetkező évben megszületett volna Brodarics István. Csupán annyit állít, hogy 1470-ben a két Csebi Pogány-testvér, Dénes és Imre birtokadományban részesült, majd megállapítja, hogy egy bizonyos Brodarics Mátyás nőül vette Imre fiának, Jánosnak Sára nevű leányát - nyilvánvalóan jóval 1470 után, hiszen itt már az 1470-ben birtokadományban részesült Imre unokájának házasságról van szó. Az említett Brodarics Mátyás pedig nem más, mint Brodarics István testvére. A nyilvánvaló félreértést felismerve Kujáni kifogásolta is Sörös datálási módszerét,4 8 ezért már említett 1913. évi cikkében megpróbált szilárdabb ada-42 Székely S.: Brodarics István élete i. m. 2. 43 Ezen kívül egy lábjegyzet erejéig lényegében csak Oláh Miklósra hivatkozik, aki Brodaricsot 1539-ben élemedett embernek mondta, és halálakor írt síi-versében azt állította: Brodarics látta Magyarország dicső korszakát („O felix, claros patriae qui vidit honores"). Ezt Sörös egyértelműen Mátyás korának értelmezi, és arra következtet belőle, hogy Brodarics 1490-ben már nem lehetett kisgyerek. 44 Gyömörei Vince: A magvaszakadt zalalövői Csapody család története. Turul 21. (1903) 153-162. 45 Sörös P: Jerosini Brodarics István i. m. 7. 46 Századok 42. (1908) 347-352. 47 Gyömörei V: A magvaszakadt zalalövői Csapody család i. m. 156. 48 „Legalábbis merésznek tartom bizonytalan következtetések alapján megállapíthatónak vélni Brodarics István születése évét, sőt ez alapon azt a mű czímlapjára is kinyomatni." Századok 42. (1908) 351.
