Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Nagy Gábor: „Tu patriae, illa tuis vivet in historiis" Előkészület egy új Isthvánffi Miklós életrajzhoz V/1209
A hamis ítéletlevél alapján elkobzandó birtokból Isthvánffi azután kérte a nádort jog szerint illető kétharmadot, majd supplikált végül ehelyett vegyes adományként Körmendért. Kérését utóbb is jogosnak tartotta, 1605. január 30-án sürgette például Wolf Unverzagtot, Udvari Kamara elnökét, járjon közben érdekében Rudolfnál.208 Megemlítette, hogy ama prágai tartózkodásakor a magáéból 3000 forint költsége volt. Következő folyamodványában20 9 úgy fogalmazott, kérése nem teljesült, így kívánta a háborús szükséghelyzet.21 0 Méltónak és jogosnak ítélem azonban — folytatta —, hogy engem azért az ítéletért elégítsenek meg. Utasítsa tehát az uralkodó a Magyar Kamarát, egyezzék meg vele. Jogos ugyanis, hogy amiként a császári felség mindenben őrködik jogai épségén, úgy az ő jogainak is tegyenek eleget. Károlyi Árpád már régen bemutatta, hogy Isthvánffi sokáig állhatatosan ellene mondott a törvénytelen eljárásnak, ellenezte Illésházi elmarasztalását is, majd erkölcsi nagyságot hiányolva hányta a nádori helytartó szemére: meghajolt végül, ahelyett, hogy tört volna. Azt gondolom, a kiváló történész a Baradlayak korára jellemző mentalitást kért számon Isthvánffin, az utókor feladata nem az, hogy vitatkozzék egykori hatalmasok cselekedeteivel, hanem, hogy okaikat megismerje. A Mohács utáni emberöltőkben kevés Bodó Ferenc akadt,21 1 az életpályának általánosan eleme az „inservire tempori" (Brodarics István). Az, hogy Isthvánffi az általa kiállított hamis ítéletlevél alapján elkobzandó birtokból is igényelte a nádori részt, majd ennek kapcsán egyéb igényeket is megfogalmazott, mutatja, éppen úgy a hosszú 16. század alakja, mint például Zrínyi Miklós, vagy maga Illésházi István, aki részben szintén birtokszerzése érdekében elevenítette fel a már halott Bocskai roppant hatalomvágyát és az oszmánnal való szövetkezését.21 2 Balásffi püspöknek az e tanulmány címében idézett verssora21 3 ekként is pontos: Isthvánffi élete kora története felől 208 ÖStA FHKA HfU r. Nr. 90, Konv. 1606 márciusa, fol. 178, 180. 209 Uo. fol. 179. 210 Az egykor Illésházynak és Joónak is oly fontos Körmendért a két úr bukásával megindult tülekedésben Isthvánffi 25000 forintos ajánlatának esélye sem volt. Az általam ismert igénylők közül Erdődy Tamás, Széchy Tamás, Kollonitsch Siegfried is többet ígért, Henckel Lázárnak pedig roppant adósa volt az udvar. Végül 45000 tallérért Batthyány Ferenc vette zálogba, majd adományba is megkapja. 211 Nem arra kell gondolni, hogy 1526 után feldúlta a gyulafehérvári püspökséget, hanem egyéb, Isthvánffinál olvasható tetteire: a polgárháború során fogságából részegen eltávozván józanul visszatért, majd János híveként inkább meghalt Ferdinánd börtönében, mintsem elfogadja ennek a végül már nem átállást, csak semlegességet kérő ajánlatát. 212 „Demortuus Stephanus Bocskay totis viribus in o laborabat, ut Hungáriám sicuti Transylvaniam sub tutelam et defensionem Turicam coniiceret seipsumque principem vei regem Hungáriáé opera Turcica facérét..." Hogy ő maga, folytatja Illésházi, mennyi gonddal, munkával, élete veszedelmével is hiúsította ezt meg, ismert az Bocskai sok tanácsosának, amiatt néhányszor Bocskai őt szemtől szemben halállal fenyegette. (Károlyi A.: Illésházy i. m. 25. 1. j.) Bővebben írt erről Illésházi Kollonitsch Siegfriednek Trencsénből 1607. szeptember 3-án kelt levelében: ÖStA HHStA UA Mise. Fasc. 433. Konv. F. fol. 1-2, papírfelzetes gyűrűspecséttel. 213 Egy lehetséges előképe Isthvánffinak a Tinódi halálára írt, a pannon hősöket megszólító versének zárása: „lile etenim facit, ut post invida fata libellis / Vivatis omnes in suis." Az autográf: Carmina Nicolai Isthvánffi..., Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest; Kézirattár, K53 II 44v; kiadva: Istvánffy, N.\ Carmina i. m, 26. (Tinódi egyébként egy ideig Isthvánffi apai nagybátyja, Imre pártfogását élvezte.)
