Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Janek István: Mindszenty József tevékenysége a felvidéki magyarok megmentéséért 1945-1947 között I/153
Janek István MINDSZENTY JÓZSEF TEVÉKENYSÉGE A FELVIDÉKI MAGYAROK MEGMENTÉSÉÉRT 1945-1947 KÖZÖTT* Tanulmányomban Mindszenty József1 életének azon éveit és eseményeit szeretném feleleveníteni, amelyekkel a felvidéki magyarok segítségére sietett, és azt a következetes harcot, amelyet a kitelepítések és a lakosságcsere leállításáért vívott. Mindszenty átérezte a szlovákiai magyarok helyzetét. Esztergomi palotája ablakából naponta látta Párkányt, s az ott folyó atrocitásokat. Rendszeresen érkeztek hozzá a jelentések a szlovákiai magyarok sérelmére elkövetett túlkapásoktól. A hercegprímás, aki korábban tiltakozott a zsidók deportálása, a magyarországi németek és a civil „hadifoglyok" Szovjetunióba hurcolása ellen, a felvidéki magyarok kollektív büntetésének ezt a formáját sem tudta elfogadni, és megpróbált fellépni a diszkriminatív intézkedések leállításáért. Beadványokkal fordult a magyar és a csehszlovák, valamint a szovjet, az amerikai, a brit és a francia kormányhoz, és a nemzetközi sajtót is folyamatosan tájékoztatta az eseményekről. Mindszenty szembesülve azzal a ténnyel, hogy a szovjet megszállás „elnémította" az alkotmányos tényezőket, úgy vélte, neki, az ország „legfőbb közjogi méltóságának", a „legitimitás forrásának" kell szót emelnie minden jelentősebb politikai-közéleti ügyben, beleértve a kisebbségi magyarokat érintő kérdéseket is. Tiltakozása másik eszközéül körleveleit szánta, ezeken keresztül kívánta tájékoztatni híveit és papjait. A nemzetközi diplomácia porondján már 1944 őszétől érezhetővé vált, hogy a háborút követő európai újrarendezés megint rendkívül kedvezőtlenül alakul a magyar nép egésze számára. Számítani lehetett a visszacsatolt területek nagy részének újbóli elvesztésére, és kilátástalannak, de legalábbis bizonytalannak tűnt a határon túli magyarság sorsa is. Valóban: az utolsó csatlóssá degradált Magyarország és főként a határokon kívül élő kárpát-medencei magyarság támasz és védelem nélkül maradt, kiszolgáltatva a nagyhatalmak döntéseinek és a környező államok támadásainak. Magyarország a Moszkvában 1945. január 20-án megkötött fegyverszüneti egyezmény értelmében nemzetközi ellenőrzés és katonai megszállás alá került, ami az 1947. február 10-én aláírt magyar békeszerződés életbe lépéséig, 1947. szeptember 15-ig tartott.2 * A tanulmány az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) T 034464 számú támogatásával készült. 1 Mindszenty József életéről és munkásságáról lásd: Balogh Margit: Mindszenty József. Budapest, Elektra, 2002; valamint Mészáros István: Állok Istenért, Egyházért, Hazáért. írások Mindszenty bíborosról. Budapest, Efo, 2000. 2 Az 1945. január 20-án aláírt magyar fegyverszüneti szerződés 19. cikkelye a háború európai szakasza alatt a szovjet irányítású Szövetséges Ellenőrző Bizottságra (SzEB), illetve a szovjet főpa-
