Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
Mikor az 1880-ban szövetségbe lépett gazdasági egyesületek elnöke gr. Dessewffy Aurél lett, fölállított egy ún. szövetkezeti szakosztályt. A szakosztály elnöke gr. Andrássy Aladár, előadója dr. Lederer Sándor, a pesti zsidó hitközség későbbi elnöke, tagjai között voltak gr. Károlyi Sándor és Karpeles Albert is, gr. Dessewffy Aurél éppúgy, mint Máday Izidor, gr. Zichy Nándor nem kevésbé mint Schossberger Henrik, továbbá Kerkápoly, Korizmics valamint Somssich Pál és gr. Széchényi Pál.3 6 Ez ugyan, az OMGE többi szakosztályaihoz hasonlóan, nem volt több, mint közgazdasági vitakör, de előadójával mégiscsak kidolgoztatta egy sor szövetkezet-típus mintaalapszabályát, így hitelszövetkezetét is.3 7 Lederer az OMGE szövetkezeti szakosztálya nevében adott tervezetében nem az 'uzsorával' indokolta a szövetkezetek szükségességét, hanem a pénzügyi intézmények elégtelen működésével.3 8 A tervezet szólt ugyan arról is, hogy a magukban álló szövetkezetek fölé egy oktató-ellenőrző szövetkezeti központ szükséges, erre a szerepre magát az OMGE-t szánta - de ez komolytalan elgondolás volt.3 9 Az egyesületnek sem emberei, sem jogkörei nem lettek volna elegendőek erre a célra. Ezután az ún. „szövetségbe lépett gazdasági egyesületek" (vagyis az OMGE és a megyei egyesületek csúcsszerve) vette 1881. május 5-én tartott első közgyűlésének napirendjére a témát. Ez gr. Dessewffy Aurél elnöklete alatt agrárius fórumnak számított. A közgyűlésen megvitatták a mezőgazdasági hitelellátás kérdését és emlékiratot intéztek a kormányhoz, amely hitelszövetkezetek létesítését ajánlotta, következmény nélkül.4 0 Komolyabb hullámokat a szövetkezeti kérdés az OMGE-n belül 1881-ben szakosztályként létrejött agrárius klubban, a „Gazdakör''''-ben vetett. Ez „bankbizottságot" alakított, dr. Gaál Jenő képviselőt kérve fel a bizottság előadójául.4 1 Itt a Gazdakörben kapcsolták össze a szövetkezetek és a kisbirtokosi hitel-ellátás problémáit a fiatal szabadelvű jogász és közgazdász, György Endre és gr. Károlyi Sándor.4 2 Ennek következménye lett a Gazdakör úgynevezett „szövetkezeti szaktanácskozmánya" 1884. januárjában. Jan. 16-án Dessewffy előadása nyitotta meg a négy héten át heti egy napi vitaülésből álló sorozatot, nagy vitát provokálva.43 A további felolvasásokat gr. Károlyi Sándor, Pólya Jakab, gr. Apponyi Albert 44, dr. Schmidt József, Dömötör László, gr. Keglevich István, György Endre tartották.45 36 Lederer: i.m. 3' Hír a Magyar Föld-ben 1880. máj. 25-én. Vö.: Csepregi Horváth: A magyar szövetkezeti intézmény, 100. 38 Lederer: i.m. 9. 39 Lederer: i.m. 26, a minta-alapszabályokra 28. oldaltól. 40 Kovalovszky Miklós, Solt Andor: Gróf Károlyi Sándor élete és alkotásai. Budapest, 1942, 39. 41 Magyar Föld 1881. máj. 5. 42 Csepregi Horváth: A magyar szövetkezeti intézmény, 146-147. 43 Vö. Egyetértés 1884 jan. 17. 44 Apponyi akkori előadását az Egyetértés egykorú tudósításán kívül Csepregi Horváth is ismertette a Magyar Gazdák Szemléje 1917. január-februári számában 28. s köv. oldalain. 45 Károlyi, dr. Schmidt József és Dömötör László előadásait ismertette az Egyetértés 1884 jan. 24.-én, Pólya és Apponyi, illetve György Endre és Keglevich előadásait és a rájuk következő vitákat az Egyetértés egy illetve két héttel későbbi számai foglalták össze.
