Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897

si családjától: a kivételesség varázsát nyújtotta egy kis ország viszonylag tagolatlan rendi társadalmában. A nemzetségkönyv reprezentációs funkcióját az ősgalériájukba és a fehéregyházai kastély kupolafreskójára átvett képekkel még sajátosan ki is terjesztették. Habár az erdélyi (és magyarországi) társadalomnak a Lajtán túlitól eltérő szerkezete nem kedvezett a családkönyv műfajának, az erdélyi magyar Hallerek a maguk készen kapott nemzetségkönyvét mégis tovább vezették. Ennek oka kézenfekvő: minden egyes generáció szükségét érezte annak, hogy bejegyezze magát, mert csak így tudta megteremteni a folytonosságot az identitása fontos elemét képező nürnbergi lovagi múlttal. A Szádeczky Lajos által 1885-ben megtalált nemzetségkönyv valóban különleges jelenség, mert két teljesen különböző környezetben is be tudta tölteni társadalmi funkcióját, és a nürnbergi és az erdélyi ág levelezésével együtt olyan történelmi forrást alkot, amely mint láttuk, minden különlegessége ellenére — vagy éppen különlegessége folytán — komoly általános társadalomtörténeti tanulságokat hordoz.