Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
ván és Ferenc 1603 és 1605 között a bécsi egyetemen tanultak, talán politikai gesztusként is, aminek az lett az eredménye, hogy mintegy a Báthory-kori nagy erdélyi hullám lecsengéseként, valószínűleg apjuk akarata ellenére, katolizáltak. Haller Istvántól kezdve (leszámítva legidősebb, a református hitre való áttérése miatt átmenetileg ki is tagadott fiát, Gábort) az erdélyi családtagok a katolikus egyház legfontosabb támogatói közé számítottak.17 9 Haller István fehéregyházai birtokán 1643-ban még egy obszerváns ferences kolostor újjáalapításával is megpróbálkozott,18 0 a család egyházi mecenatúrája azonban igazán majd csak 1690 után teljesedhetett ki. A két ág egymáshoz írott leveleiben még mellékes szempontként sincsen említve a felekezeti hovatartozás. Egy 1631. évi a nürnbergieknek elküldött jelentésben viszont azt a gúnyos közvélekedést találjuk, miszerint Haller György és Zsigmond olyan jó katolikusok, mint maga a pápa.18 1 A már sokat emlegetett Jobst Dietrich Haller is kénytelen szembesülni 1651-ben Haller István markáns katolicizmusával. A gazdag rokon azt szabja neki bármiféle tisztségviselése feltételéül, hogy térjen át a katolikus hitre. A klasszikus kísértéstörténetben egy német jezsuita játssza el a földi javakat ígérő ámító szerepét. Jobst Dietrich azonban nem enged a csábításnak182 - ekkor még. Mint az Biedermann genealógiájából viszont kiderül, később maga is katolizált.183 Az udvari szolgálat reményében Erdélybe érkezett Jobst Dietrich története azonban ezúttal is csak a ecclesiastica história Transylvanica. I—II Kiad. Káldos János. (Bibliotheca Unitariorum IV/1-2.) Bp. 2002. 661. Haller István testvérével, Ferenccel és Petrus Cromer nevű ephorusukkal együtt tanult, ám 1605. augusztus 30-án Ferenc egy járványban meghalt, és Bécsben temették el. A Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Könyvtára (A Kolozsvári Unitárius Kollégium Könyvtárából) Ms. U. 1105. Kénosi Tőzsér János történeti adatgyűjteménye. (Excerpta ex Petri Cromer Textoris Claudiopolitani annotatis vei diario 241-252.) 245-246. Haller jezsuitaellenes tevékenységéről: Jezsuita Okmánytár. Erdélyt és Magyarországot érintő iratok 1601-1606. 1/2. Szerk. Balázs Mihály és mások. (Adattár XVI-XVTI. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 34.) Szeged 1995. 407-408., 463-499. és 577-603. 179 A 17. század első felének erdélyi katolikus főnemességéről és egyházépítői törekvéseiről: Horn Ildikó: Az erdélyi katolikus elit Pázmány Péter korában. In: Uő: Tündérország útvesztői i. m. 188-199. 180 Kájoni János: Fekete Könyv. Az erdélyi ferences kusztódia története. Szerk. Domokos Pál Péter. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 31.) Bp. 1991. 27-29.1. Rákóczi György fejedelem a kezdeményezést 1648 elejére teljesen elfojtotta, csak a mikházai és a csíksomlyói kolostor működhetett tovább. Újabb források Haller tevékenységéhez: Litterae Missionariorum de Hungaria et Transilvania (1572-1717) I-IV Szerk. Tóth István György. Roma-Bp. 2002-2005. passim. 181 „Beede Herrn Haller hetten den Rhum, daß sie so guth catholische Christen weren, als der Papst selbs." 1631. jan. 18. Freiherr von Hüls III. Lazarus Hallernek. HA 4. 19. [I. 47. a. 8.] A beszámoló írója egyébként katolikus. 182 „Eß hat mir dießes gefallen, aber es war eine harte Nuß dahinter: Herr Stephan Haller wie auch seine Haußfrau sein catholisch, darumb haben die vielmaln an mich begehrt ihren Glauben anzunemmen. Ich hab mich aber allezeit außgeredt, endtlich aber seindt sie mit rechtem Einst und Gewalt über mich kommen, solcher Gestalt, sie haben einen teütschen Jesuiten sambt einen seiner Beambten an mich geschickt, welche mich entweder beredten oder die Ursach von mir erfahren solten. Der Jesuit versprach mir in Nammen deß Herrn Haller viel Gelt und Baurnhöffe, ich aber gab zu auf Worth, wann ich die catholische Lehr annomme, so dörffte ich mein Tag nicht mehr mehr zuhauß." 1652. márc. 2. Bécs Jobst Dietrich Haller Hans Willibald Hallernak. HA 4. 19. [I. 47. a. 12.] 183 Biedermann, G.: Geschlechterregister i. m. 140. tábla. Jobst Dietrich Haller (1627-1697) Itáliában katolizál, 1658-ban feleségül veszi Francesca Cattit és Livornóban hal meg 1697. április 24-én.
