Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
német birodalmi városban, amelyeket a korszakban erős patriciátus jellemzett: a városi vezetőrétegek hangsúlyos reprezentációs igénye pedig szorosan összefüggött zártságukkal.6 2 Tudjuk, hogy ezek a díszes kötetek gyakran szolgáltak más nemzetségkönyvek mintájául és forrásául. Nem csupán szöveges és képi információkat továbbítottak, de az elit önképét is, egyúttal tükrei, sőt formálói voltak a városi társadalmat át- meg átszövő, azt működtető rokonsági és érdekhálózatoknak.6 3 Hamarosan egy olyan alfajuk is létrejött, amely nem csupán egy nemzetséget írt le, hanem a lényegről árulkodó módon az egész város patriciátusát tűzte ki témául (Gesamtgeschlechterbuch),64 tablót kínálva egy olyan elitről, amelynek lassan minden családja nemzetségkönyvet vezetett. III. A Haller család nemzetségkönyvei Még a műfaj fellegvárának számító Nürnbergben is kivételes volt az a buzgalom, amellyel a Hallerek nemzetségkönyvek vezetésének hódoltak, sőt nincs még egy család, amely ekkora szerepet játszott a forma kialakításában. II. Conrad az első Haller, akitől családkönyv maradt ránk. Az 1437-ben készített díszes kötet, amelybe eredetileg csak a II. Ulrich (11358) alapítványára vonatkozó okleveleket akarta bemásolni, fokozatosan genealógiai résszel bővült. Nürnbergben elsőként ő illesztette be családkönyvbe a férfi családtagok és feleségeik címerét. II. Hans (tl493) két nemzetségkönyve ugyanakkor egyrészt a szerző „kutatói hajlama," a kötetekben megőrzött számtalan oklevélmásolat miatt érdekes, másrészt pedig azért, mert második kéziratában az összes leányági leszármazottat is feltüntette. A következő generáció képviselője, IV Conrad először elődje első összeállítását folytatta az illusztrált nemzetségkönyvek stílusában, majd 1526-ban elkezdett egy saját, szintén viseletképekkel díszített példányt. O mégis inkább arról ismeretes, hogy 1533 és 1537 között Nürnberg város megbízásából elkészítette az első klasszikus Gesamtgeschlechterbuchot.65 augsburgi nemzetségkönyvekről: „Kurzweil viel ohn' Maß und Ziel". Augsburger Patrizier und ihre Feste zwischen Mittelalter und Neuzeit. Hrsg. Pia Maria Grüber. München 1994. 31-47., Gregor Rohmann: Das Ehrenbuch der Fugger. I-H. (Studien zur Fuggergeschichte 39/1-2.) Augsburg 2004. (facsimile, szövegkiadás és kommentár) 62 Bock, H: Die Eisenberger i. m. 453. 63 Rohmann, G.: Wissenproduktion i. m. 104-109.; Studt, B.: Erinnerung i. m. 29. A rétegek helyett hálózatokból (Netzwerk) kiinduló társadalomtörténeti irányzatról: Günther Schulz: Soziale Position und gesellschaftliches Netzwerk in Spätmittelalter und Frühneuzeit: Ansätze und Fragen der Forschung. In: Sozialer Aufstieg - Funktionseliten im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit. Hrsg. Uő (Deutsche Führingsschichten in der Neuzeit 25.) München 2002. 9-16. Ugyancsak a társadalmi réteg definícióját megkérdőjelezve, helyette a kisebb és organikus „csoportot" ajánlva: Otto Gerhard Oexle: Soziale Gruppen in der Ständegesellschaft: Lebensfomen des Mittelalters und ihre historichen Wirkungen. In: Die Repräsentation der Gruppen. Texte - Bilder - Objekte. Hrsg. Uő (Veröffentlichungen des Max Planck-Instituts für Geschichte 141.) Göttingen 1998. 9-44. 64 Ilyen Gesamtgeschlechterbuchot magyar gyűjteményben is találunk: „Geschlechtsbuch deß heiligen Reichs Stat Nürnberg [...] 1610" Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; Kézirattár Fol. Germ. 1381. Az OSZK állományába Jankovich Miklós nevezetes gyűjteményéből (közvetve a híres Ebner-könyvtárból) és a keszthelyi Festetics Könyvtárból igen jelentős mennyiségű nürnbergi elbeszélő forrás került, közüttük számos kiadatlan 16-17. századi családkönywel. A Kézirattár állományának Aforica-szempontú feltárása valószínűleg komoly újdonságokat hozhatna. 65 Haller, H.: Geschlechterbücher i. m. 215-221.
