Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
A firenzei Leon Battista Alberti klasszikus, 15. század eleji ideálképe szerint ezt a könyvet mindig a páter familias vezeti,51 de a műfaj fejlődésével ez gyakran megbízott írástudók feladata lett,5 2 ahogy a könyvek egyre lényegesebb alkotóelemévé váló illusztrációk elkészítése is. Akár családtag kezdte el azonban írni a könyvet, akár „szakember", mindenképpen támaszkodott a szóban továbbörökített emlékezet mellett — amely négy-öt generációnál többet nehezen tudott áthidalni — írásos forrásokra és tárgyi emlékekre is. Az első szerző munkájához gyakran hosszas „levéltári kutatást" végzett, hogy a család múltját minél messzebbre vissza tudja vezetni, és azt — a tények olykor rugalmas kezelésével — szilárdan le tudja horgonyozni egy már elfogadott tágabb történeti narratívában. Az eredet igen gyakran kiemelt szerepet kapott, mert erre az alapra épült fel a család egész társadalmi és a családkönyv ezt tükröző reprezentációs stratégiája.5 3 Kiegészíti ezt az a megfigyelés, hogy hasonló könyvek létrejötte szinte minden esetben egy, az elithez tartozó család társadalmi emelkedésével vagy hanyatlásával függ össze.5 4 A változások indítják arra a családfőt, hogy újra meghatározza nemzetsége pozícióját, vagy kényszerítik arra, hogy a régi megbecsülés felidézésével próbáljon gátat szabni a fenyegető romlásnak. A műfaj eredetét a legtöbben a 13. század végén a firenzei kereskedők körében megjelent kereskedelmi könyvekre, az ún. libro di ricordanzekra vezetik vissza, amelyek az üzleti írásbeliség korlátait áttörve a következő század közepétől egyre gyakrabban tartalmaztak családi feljegyzéseket is.5 5 Ujabb kutatások azonban arra intenek, hogy nem igazán ésszerű egyetlen ősforrást keresnünk, mert míg a patríciuscsaládoknál elképzelhető (ám korántsem bizonyított) a szokás Toscanából történő átvétele, addig a nemesi famíliák esetében ez erősen kérdéses.5 6 Valószínű, hogy a csaknem azonos társadalmi motiváció hatására a birtokigazgatási adminisztrációból is kinőhetett egy hasonló jellegűkarakterű műfaj, mint a kereskedelmi írásbeliségből. 51 Studt, B.: Erinnerung i. m. 1-2.; Rohmann, G.\ Wissenproduktion i. m. 87-88. 52 A 16. századi Nürnbergben és Augsburgban ismerünk egy-egy kifejezett specialistát is: Christoph Scheurlt (1481-1552), illetve Clemens Jägert (1500-1561) a Fuggerek legreprezentatívabb nemzetségkönyvének szerzőjét. Haller, H.: Geschlechterbücher i. m. 218., 221.; Studt, B.: Erinnerung i. m. 30.; Rohmann, G.\ Wissensproduktion i. m. 110-114. 53 Nagyon gyakoriak a fiktív eredetmondák, különösen a mélyről gyorsan felemelkedő családoknál. Jó példa erre a paraszti ősökkel rendelkező kölni Hermann von Weinsberg 16. század közepi családkönyve, amelyben Nagy Károly koráig, konkrétan egy római patríciusig vezeti vissza családja eredetét. A római patriciátusból való származátatás Kölnben egyébként különösen népszerű volt. Rohmann, G.: Wissenproduktion i. m. 88-95. 54 Studt, B. Erinnerung i. m. 21. Ugyanezt firenzei forrásanyag alapján szintén megállapították: Giovanni Ciappelli: Family Memory. Functions, Evolution, Recurrencies. In: Art, Memory i. m. 29. 55 Uo. 26-38.; Studt, B.: Erinnerung i. m. 6-7. 56 Urs Martin Zahnd: Einige Bemerkungen zu spätmittelalterlichen Familienbüchern aus Nürnberg und Bern. In: Nürnberg und Bern. Zwei Reichsstädte und ihre Landgebiete. Hrsg. Rudolf Endres (Erlanger Forschungen A 46.) Erlangen 1990. 8-12., 25-27. A nemesi családkönyvekhez: Werner Paravicini: Die ritterlich-höfische Kultur des Mittelalters. (Enzyklopedie Deutscher Geschichte 32.) München 1994. 102-108.; Holger Jacob-Friesen\ Das Hausbuch der Herren von Hallwill. Basler Zeitschrift für Geschichte und Altertumskunde 94. (1994) 29-74. Hartmut Bock: Familiengeschichtsschreibung. In: Nothafft. Auf den Spuren eines Adelsgeschlechts. - Die Notthafte in Böhmen und Bayern. Szerk Volker Dittmar és mások Cheb/Eger. 2006. 291-311. A Notthafft család nemzetségkönyvei az interneten: http:// www.notthafft.de/archiv/chroniken.htm (A letöltés időpontja: 2007. aug. 11.)
