Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
pénzembert 1552 végén a magyar uralkodó erdélyi kincstartóvá nevezi ki.23 Haller politikai fontosságát mutatja, hogy megszerzett pozícióinak jó részét Izabella királyné és János Zsigmond visszatérése (1556) után is képes megőrizni, sőt a szászság képviselőjeként tagja lesz a fejedelmi (királyi) tanácsnak. Társadalmi felemelkedése során a szász vezetőréteg szokásos keretei közül is kilép. 1553. november 19-én I. Ferdinándtól adományként örökjogon megkapja a Vízaknai Ferenc magvaszakadtával a kincstárra szállt Fehéregyház és Longodár egész birtokot, illetve egy balázstelkei részbirtokot.2 4 1569-ben bekövetkezett haláláig ezt számos további birtokkal bővíti, így alapozva meg a család kisebb megingásokkal később is folyamatosan növekvő ingatlanvagyonát, egyúttal a Hallereknek az erdélyi nemességbe történő zökkenőmentes beilleszkedését. Első felesége halála után pedig, 1555-ben feleségül veszi gyerőmonostori Kemény Katalint, és ezáltal rokonságba kerül több jelentős erdélyi magyar nemesi családdal.2 5 23 Gianbattista Castaldo főhadparancsnok és Báthory András erdélyi vajda 1552. október 21-én nevezte ki Haliért erdélyi kincstartóvá, és ezt I. Ferdinánd 1552. december 20-án erősítette meg. Haller a pénzügyi és politikai helyzet kezelhetetlenségét felmérve már 1553 őszén lemondott hivataláról. Oborni Teréz: Erdély pénzügyei I. Ferdinánd uralma alatt 1552-1556. (Fons Könyvek 1.) Bp. 2002. 50-59. A szintén 1552. dec. 20-án kelt királybírói kinevezés: Magyar Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban: MOL), A 57, Magyar Kancelláriai Levéltár, Libri regü 3. köt. 105. és CBH XI. 430r-v. 24 A birtokállomány törzsének kialakulása meglehetősen bonyolult. 1551 nyarán Haller Péter és Heinrich Wolf Kneisl hadititkár inskripcióként megkérte maga számára a Vízaknai Ferenc magszakadtán a kincstárra szállt birtokokat. I. Ferdinánd 1551. szeptember 22-én Bécsben kelt válaszában kedvezően nyilatkozott, de pontosabb tájékoztatást kért a birtokok értékéről. MOL R 314, Városi iratok 14. cs. Nagyszeben fol. 2-3. Castaldo és Báthory András erdélyi vajda végül kétezer forintért még 1551-ben Haller Péternek inskribálta az említett birtokok nagy részét. Haller kezére került Fehér megyében Fehéregyház udvarházzal, a vízaknai gerébház a királybírói tiszttel, Zoltán, Longodár (egész birtokok), Vessződ, Hidegvíz, Mihályfalva, Sárpatak (birtokrészek); illetve Küküllő megyében Jövedics (egész birtok), Balázstelke, Gálfalva, Désfalva, Harangláb, Kornételke, Erdőalja (birtokrészek). 1552. december 20-án Grazban kiadott oklevelével az ügyletet I. Ferdinánd is megerősítette. (MOL A 57 MKL Libri regü. 3. köt. 106-107.) Amikor 1553. november 19-én I. Ferdinánd örökjogon, tehát nem zálogként, Haller Péternek adta a fenti birtokok közül Fehéregyházat, Longodárt és a balázstelkei birtokrészt, egy nappal később a hidegvízi és haranglábi birokrészt Pesti Gáspár kincstartósági ellenőr, a gálfalvai, erdőaljai, kornételkei, désfalvai és vessződi birtokrészeket Harinnai Farkas Farkas, Jövedicset pedig kolozsvári Péchy Gáspár kapta meg (MOL A 57 MKL Libri regii 3. köt. 181-183.). Tudomásunk van arról, hogy a király az inskripciós összeget még 1554 elején sem tette le, ugyanis 1554. február 7-én Haller azzal a feltétellel mond le Zoltánról Budai István javára, hogy az a kétezer forintból az ingatlanra eső összeget kifizeti. A Haller család levéltára. Az Erdélyi Nemzeti Müzeum Levéltárának a Kolozsvári Állami Levéltárban őrzött anyagában, (a továbbiakban: ENMLt Haller cs. lt.) 40. cs. fol. 2., 60. cs. fol. 1. 1554. február 25. és március 2. között a gyulafehérvári káptalan beiktatta Haliért a megmaradt három birtokba, majd I. Ferdinánd 1554. október 25-én átírásával megerősítette mind saját adománylevelét, mind a káptalan birtokbaiktatási jelentését. (CBH XI. 434r- 440r. és MOL A 57 MKL Libri regü 3. köt. 249-249. rövid bejegyzés) 1557. március 10-én végül Izabella is megerősítette az adománylevelet (CBH XI. 440v-441r.). Haller az inskripcióval elnyert, de az I. Ferdinánd-féle adománylevélben nem szereplő birtokok közül később többet megszerzett. A vízaknai házat és királybíróságot már 1557. február 20-án megkapta Izabellától. Gündisch, G.: Peter Haller i. m. 69-70., ill. a vízaknai házhoz és királybírósághoz, valamint Haller Péter oklevélhamisításaihoz: Jakó Zsigmond: Vízakna hamisított okleveleiről. In: In honorem Gernot Nussbächer. Ed. Daniel Nazare és mások. Bra§ov 2004. 183-199. 25 Ismerjük Haller Péter és (az ezúttal pókafalvi előnévvel szereplő) Kemény Kata 1555. október 10-én Szebenben kelt menyegzői meghívóját. Haller Péter és pókafalvi Kemény Kata házassági meghívója. Kiad. Lukinich Imre. Genealógiai füzetek 10. (1912) 127.
