Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A magyar Hallerek nemzetségkönyve. Egy különleges forrás keletkezésének társadalomtörténeti háttere IV/897
több lépcsőfokon át vezetett az erdélyi, illetve a magyarországi arisztokráciáig, miközben nemcsak rendi helyzetük módosult, de anyanyelvük és felekezeti kötődésük is.4 Ezt az összetett, a családkönyvben is tükröződő folyamatot pedig lehetetlen megérteni a kiindulópont, azaz a nürnbergi elit akkor még kevéssé tisztázott társadalmi jellegzetességei nélkül. Másrészt közleményük megjelenésékor még nem nagyon volt ismert, hogy a 15. századtól kezdve a dél-német birodalmi városokban számos család vezetett hasonló nemzetségkönyveket, az pedig egyáltalán nem, hogy az Erdélyben váratlanul felbukkant, ám Nürnbergben elkezdett kötet még a Hallerek vonatkozásában sem egyedi példány, hanem egy sorozat egyik darabja. Az 1886-ban megjelent — a maga nemében úttörő — tanulmány eredményei beépültek a magyar történeti kutatásba, ám a nemzetségkönyv széles körű, értelmező feldolgozása azóta is várat magára. Ez a hiány valószínűleg azzal is magyarázható, hogy a második világháború után régiónkban politikai okokból erőteljesen háttérbe szorult az arisztokrácia kutatása. A Magyar Nemzeti Galériának a főúri ősgalériákat bemutató 1988. évi kiállítását már a szemléletbeli nyitás jeleként értékelhetjük. így nem véletlen, hogy éppen ezen a rendezvényen kapott először kiemelt szerepet a magyar Hallerek nemzetségkönyve.5 A családi letétként a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött kézirat azóta két jelentős kiállítást is gazdagított, tovább tudatosítva ezzel a kutatás hiányosságait.6 Jelen tanulmánynak nem lehet célja, hogy a Haller család nemzetségkönyveiről teljes körű áttekintést adjon, hiszen ehhez egy vaskos monográfiára lenne szükség. Nem nyújt részletes könyvészeti leírást a kéziratokról, és a művészettörténeti vonatkozásokra is csak érintőlegesen tér ki. Vizsgálatunk végső tárgyát nem maga a forrás, de még csak nem is a nemzetségkönyveket vezető Haller család képezi, hanem az a társadalmi közeg, amelyben a ma Budapesten őrzött kézirat megszületett, és amely később folyamatosan alakította. Maga a műfaj is jelentős társadalomtörténeti tanulságokkal szolgál, ám a magyar Hallerek nemzetségkönyve ennél is többel kecsegtet: a kötetnek a valós és a társadalmi térben megtett útja révén lehetőséget kínál arra, hogy a magyaror-4 A folyamat két rövid áttekintése és értelmezése: Helmut Freiherr Haller von Haller stein: Die Haller von Hallerstein. Eine Nürnberger Patrizier-Familie im europäischen Raum. Mitteilungen aus der Stadtbibliothek Nürnberg 10. (1961: 2.) 1-4., ill. Konrad G. Gündisch tanulmánya az interneten: www.dzm-musenm.de/deutsche-ungarn/download/famhaller.pdf (A letöltés időpontja: 2007. aug. 17.) 5 A kiállítás katalógusában egy Szádeczkyre támaszkodó ismertetés is megjelent: Cennerné Wilhelmb Gizella-. A Haller-nemzetségkönyv. In: Főúri ősgalériák, családi arcképek - A magyar történelmi képcsarnokból. Szerk. Buzási Enikő. Bp. 1988. 78. Az arisztokrácia-kutatásra újabban historigráfiai szempontból 1. Géza Pálffy. Die Gesellschaft der ungarischen Länder 1526-1740 in der Historiographie des letzten Jahrzehnts. In: Spolecnost v zemích habsburské monarchie a její obraz v pramenech (1526-1740). Edd. Vaclav Büzek - Pavel Král. (Opera historica, 11.) Ceské Budéjovice 2006. 67-76. 6 Ez a két kiállítás a 2001-2002-ben Budapesten és Passauban rendezett „Bajorország-Magyarország: 1000 év", illetve a 2005-2006-ban Budapesten és Pozsonyban megrendezett „Habsburg Mária: Mohács özvegye". Katalógusaikban a nemzetségkönyv: Bertold Freiherr von Haller-. „Alt Herkumen des Geschlechts der Haller von MCXCVIII. bis auf MDXXXVIII." Kat. 3.25. In: Katalog Bayern - Ungarn. Tausend Jahre. Hrsg. Wolfgang Jahn. Augsburg 2001. 160-161. Az erdélyi ág nemzetségkönyvéről: Kiss Erika-. „Alt Herkumen des Geschlechts der Haller von MCXCIII. bis auf 1538." Kat. 3.26. In: uo. 162-163. és Kiss Erika - Spekner Enikő: A Haller család nemzetségkönyve. In: Habsburg Mária, Mohács özvegye. A királyné és udvara 1521-1531. Szerk. Réthelyi Orsolya és mások. Bp. 2005. 216. (Bertold Haller von Hallerstein rövid elemzésében felhívta a figyelmet a nemzetségkönyvek társadalomtörténeti összefüggéseire is.)
