Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
Az 1613-ban még mindig csak 22-23 éves Kornis Ferencnek normális körülmények között — ifjabb Balássy Ferenchez hasonlóan — még bizonyítania és várnia kellett volna, hogy magasabb tisztségeket nyerhessen el. Kancellárrá avanzsált sógora, Péchi Simon viszont minden követ megmozgatott, és már 1614 januárjában egy levelében bizalmasan arra kérte az öreg Balássy Ferencet, hogy segítsen Kornist udvarhelyszéki főkirálybírónak megválasztatni. Tervéhez a fejedelem támogatását is megnyerte, aki Kornis mellett írt a széknek.17 4 Maga Péchi is meleg szavakkal ajánlotta sógorát Udvarhelyszék rendjeinek figyelmébe: „Elhittem azt, hogy az én írásom nélkül is kegyelmetek az elmúlt időkben vött jókért az igaz háládatosságnak tisztit szöme előtt viseli, kik között az kegyelmetek székiben, sőt az egész Székelységben az Kornis nemzetségnek böcsületes voltát és állapotját el nem felejtette, kiváltképpen az szegény üdvözült jó emlékezetű Kornis Farkas uramnak mind jó, s mind gonosz szerencsében kegyelmetek között sok hasznos szolgálatját és szeretettel való forgolódását el nem felejtheté. [...] Szeretettel kérem kegyelmeteket, Kornis Ferenc uram, sógorom az királybíróságra való választásban kegyelmetek előtt feledékenységben ne jusson."17 5 A magas pártfogóknak köszönhetően Kornis Ferenc meg is kapta a tisztséget. Kornis Ferencnek királybíróként sem sikerült azonban újra olyan koncentrált hatalmat kialakítania, mint amilyennel apja bírt. Bár birtokkomplexuma Udvarhelyszéken belül több mint húsz helységre terjedt ki,17 6 nem tudta visszaállítani az apja által megteremtett széki Kornis-hegemóniát (1. a mellékelt térképet). A gyorsan felemelkedett Balássy család a politikai befolyást és a jobbágyok számát tekintve is megközelítette,17 7 mellettük Geréb András17 8 és Ugrón Pál17 9 is fontos szerephez jutott a szék életében. Működése kezdetén Bethlen Pétert nyugat-európai peregrinációjára, majd református hitre térve a fejedelem kedvelt diplomatája lett. 174 SZOKL IV 211-212. és Jakab E.-Szádeczky-Kardoss L. : Udvarhely vármegye története i. m. 348. 175 Péchy Simon három levele. Közli: Vass Miklós. Történelmi Tár (1905) 290. 176 Az 1610-1620-as években Kornis Ferencnek birtokai voltak Almáson, Lövétén, Karácsonyfalván, Vargyason, Homoródvárosfalván, Homoródjánosfalván, Homoródszentpálon,Dályán, Bözödújfalun, Bözödön, Homoródszentmártonban, Gyepesen, Remetén, Recsenyéden, Oklándon, Homoródujfaluban, Szentpéteren, Lokodon és Musnán, ami az udvarhelyszéki birtokokat illeti. Ezek mellett rendelkezett Marosszéki birtokokkal is, Gegesen, Vadasdon, Sóváradján, Kibéden, havadon, Csókfalván, valamint Erdőszentgyörgyön, ahol őt tüntették fel a falu primorjaként is. Balogh J.\ Székely nemesség i. m. 152-207. A források kiadva: SzOKL. 177 Balássy Ferencnek és apjának, Mihálynak udvarhelyszéki birtokai tíz helységre terjedtek ki. Ezek: Kányád, Véczke, Szentdemeter, Bordos, Székelyszállás, Csöb, Zsákod, Rava, Siklód, Küsmöd. Marosszéken a család összesen két helységben szerzett jobbágyokat és ezzel birtokot is, mégpedig Andrásfalván és Szentannán. 178 Geréb András, a fejedelmi testőrség parancsnokaként és a székely katonaság szervezőjeként meglehetősen erőszakos tagja volt a székely nemesi társadalomnak. Rövid idő alatt mintegy tizenöt helységben szerzett birtokokat. Ezek: Musna, Mogyorós, Szentábrám, Gagy, Csekefalva, Újszékely, Alsóboldogasszonyfalva, Fiatfalva, Keresztúr falva, Székelykeresztúr városa, Rugonfalva, Bétfalva, Kisgalambfalva, Nagygalambfalva, Siménfalva. 179 Ugrón Pál, noha régi primori családból származott, felemelkedése elsősorban a 17. század elején indult meg, és 1614-ben már tíz helységben szerzett birtokrészeket. 1627-re pedig mintegy 16 helységben voltak érdekeltségei. Ezek: Dálya, Ege, Jásdfalva, Kányád, Telekfalva, Abránfalva, Székelyudvarhely, Sándorfalva, Arvátfalva, Szentlászló, Bögöz, Szentmihály, Demeterfalva, Szentlélek, Tibold, Oroszhegy.
