Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849

elsők között csatlakozott Bocskai mozgalmához, és elévülhetetlen érdemeket szerzett a székelység megnyerésében, Bocskai erdélyi pártjának megszervezé­sében. Tevékenysége a bővebben értett család egészére pozitív hatást gyako­rolt: egyrészt a széthullott közösség ismét egy táborba tömörült, másrészt nem­csak régebbi politikai súlyukat nyerték vissza, hanem a megszerzett új pozíci­óknak köszönhetően az országos politikában is ismét meghatározó szerephez jutottak. Bocskai Petki Jánost fejedelemi tanácsossá és a székelyek főkapitá­nyává nevezte ki, sőt rövid ideig rábízta az országos főkapitányi tisztet is. Petki feleségének unokatestvére, Bogáthy Menyhért ugyancsak tanácsos, Petki után országos főkapitány és Küküllő vármegye főispánja lett. Bethlen Gábor, aki fontos láncszemnek bizonyult a Bocskai és Petki közötti kapcsolatfelvételben, Hunyad vármegye főispánságát nyerte el. Idősebb Balássy Ferenc — Bocskai portai dip­lomáciájának egyik pillére — Udvarhelyszék királybírája és a radnóti vár pre­fektusa, Mihály nevű fia pedig Marosszék királybírája lett.14 7 Ugyancsak döntő lépésnek bizonyult a rokoni kör kiszélesítése: az özvegy Bethlen Krisztina Péchi Simonhoz adta férjhez legkisebb leányát, az akkor ti­zenöt éves Kornis Juditot. Péchi ifjúkora óta szorosan kötődött a Kornisokhoz, ezen belül Petki Jánoshoz és Balássyhoz mély barátság fűzte. ígéretesen felfutó karrierje szintén mellette szólt; Báthory Zsigmond, majd Bocskai István feje­delmi titkáraként dolgozott, de befolyása messze túlnőtt tisztségén. A pár évvel később tanácsosi rangra emelkedő Kamuthy Balázs például Péchi Simon udvari manővereire támaszkodva remélte, hogy megkapja Szamosújvárat és a hozzá tartozó falvakat.14 8 Péchi — az őt örökbefogadó Eőssy Andrásnak köszönhetően — számottevő székelyföldi birtokokkal rendelkezett, amelyeket saját érdemei­ért elnyert fejedelmi adományokkal továbbgyarapított.14 9 Birtokainak jó része a Kornis-Petki birtokok közé ékelődött, így az eszmei és baráti szálak mellett gazdasági érdekek is indokolták a Péchi-Kornis házasságot. Bocskai rövid uralkodása alatt Péchi és Petki között magától értetődő ter­mészetességgel alakult ki munkamegosztás: Péchi képviselte Petki érdekeit az udvarban, míg Petki kezelte Péchi jószágait.15 0 A Kornis család — amelybe be­házasodtak — sokat profitált a két úr okos politizálásából, bár védelmüket és támogatásukat nem egyformán terjesztették ki a família minden tagjára. Petki János, aki nem rokonszenvezett sógorával, Székely Mózessel, vagy legalábbis annak 1602-1603-ban folytatott politikájával, kíméletlenül elfoglalta Mózes ár­vájának jószágát és elvitette javait. 1605 és 1608 között ezen felül is számos pa­nasz érkezett a fejedelmi udvarba Petki hatalmaskodásairól, de míg sógorait, Péchit és Kornis Ferencet Petki jogsértéseinek a haszonélvezői, unokaöccsét, if­jabb Székely Mózest mindig kárvallottjai között találjuk. Petki mohósága átme­netileg megrontotta anyósával való harmonikus kapcsolatát is, mert Bethlen 147 Horn /.: Tündérország útvesztői i. m. 137-140.; a Balássyakra: Székely főtisztek i. m. fol. 39., 123-126., 197. 148 Szamosközy István történetíró kézirata. (Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múlt­jából). Szerk. E. Abaffy Erzsébet - Kozocsa Sándor. Bp. 1991. 179-180., 271. 149 Dán R.: Az erdélyi szombatosok i. m. 129.; Eőssy András végrendeletének megerősítése: MOL F 1 Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára, Libri Regii (a továbbiakban: LR) V fol. 1-3. 150 Dán R.: Az erdélyi szombatosok i. m. 128-129.

Next

/
Oldalképek
Tartalom