Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849

okt. 28.) Székely Mózes és Kornis Farkas a derékhadat vezette. A csatavesztés után több főúrral együtt Görgénybe menekültek, és ezzel kezdetét vette a Kornis család kálváriája. Mihály vajdát 1599. október végén a fegyverek árnyékában megtartott gyulafehérvári országgyűlés elismerte Erdély kormányzójának. A nemesség nagy része, köztük a Kornisok, Csáky István, Barcsay András és Székely Mózes, Mihály pártjára állt. A vajda igyekezett Kornis Farkast és különösen vejét, Székely Mózest magához kötni, akit birtokadományok mellett tanácsossá, fővezérré és Udvarhelyszék kapitányává tette. Próbálkozása mégsem járt sikerrel, Székely Mózes a vajda ellenzékének egyik vezére lett. Sógorával, Petki Jánossal és néhány hű emberével Lengyelországba menekült, és ott Báthory Zsigmond újabb visszatérésén munkálkodott. Mihály vajda válaszul fogságba vetette Kornis Farkast, majd a vesztes miriszlói csata (1600. szept. 18.) után 1600 szeptemberében meg is ölette.14

1 Kornis Farkas politikai körének vezetése ezután teljesen Székely Mózes kezébe került, köré csoportosultak sógorai, Petki János, Zalasdi Miklós és Kornis fiai, Miklós, Mihály, Gergely és János, valamint a rokonság számos további tagja, mint például a Bogáthy fivérek, a Balássyak és iktári Bethlen Gábor is. Kezdetben Báthory Zsigmond mögött sorakoztak fel, de amikor a fejedelem 1602-ben újabb lemondásával végleg elvesztette hitelét, híveinek maradéka Székely Mózes pártjára állt, aki török segítséggel a fejedelmi címet is megszerezte. Uralmát azonban nem tudta megszilárdítani, és néhány hónapos fejedelemsége a brassói csatamezőn, 1603 júliusában ért véget. A rosszul megválasztott taktika miatt ő és serege nagy része is elpusztult. A Kornisok és rokonságuk szintén súlyos veszteségeket szenvedtek: Farkas fiai közül Miklós, Gergely és Mihály maradt holtan a csatatéren! Elesett Bogáthy Miklós is, sőt rajta kívül még három Lázár fiú vesztette életét. A túlélők pedig oszmán területre futottak, és Temesváron találkoztak a már korábban idemenekült Kornis Farkas özvegyével és leányaival. A megpróbáltatásoknak azonban még nem volt vége. Az 1603. évi nagy pestis elragadta Kornis Jánost, valamint Kornis Borbálát és férjét, Zalasdi Miklóst. Szintén a járvány áldozata lett a szüléstől legyengült Kornis Anna, aki egy hónappal férje, Székely Mózes halála után, egy egészséges kisfiúnak adott életet.14

2 A Kornis-kör átmentése A századforduló politikai harcai és a nagy pestisjárvány miatt 1603 végére a Kornis család a kihalás szélére sodródott. Kornis Farkas tucatnyi gyermeke közül 1602-1603-ban nyolcan haltak meg; így végül mindössze két lány és 141

Szádeczky Lajos: Erdély és Mihály vajda. 1595-1601. Oklevéltárral. Temesvár 1893. 179., 190., 568. 142

Göncruszkai Kornis Gáspár fia, Kornis Zsigmond 1607 körül összeállította azoknak a már meghalt nemeseknek a listáját, akiket személyesen ismert. Két kategóriát állított fel: a természetes és az erőszakos halállal elhunytakét, ez utóbbiban külön jelezte a brassói csata áldozatait. Gr. Illésházy István nádor feljegyzései 1592-1603. és Hídvégi Mikó Ferencz históriája 1595-1613. Bíró Sámuel folytatásával. Közli Kazinczy Gábor. Pest 1863. (Monumenta Hungáriáé Historica II. Scriptores VII.). 258-271.