Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
Kovacsóczy és Kornis próbálkozása végül mégsem járt eredménnyel. A tehetséges és képzett fiúkra Carillo atya is felfigyelt, és ambícióikat kihasználva 1592-1593-ra többük, például Kornis György, Bogáthy Miklós és cegei Wass Ferenc felett sikerült átvennie az irányítást. Először a Heidelbergben a fejedelem követeként járó és egyébként katolikus Csáky Gergely figyelmeztette őket, hogy a Báthory Zsigmond udvarában az olaszul tudó, Itáliában tanuló emberek komoly előnyökre számíthatnak. Majd amikor többen is úgy döntöttek, hogy Padovában folytatják tanulmányaikat, de nem volt pénzük a váltásra, a fejedelemtől kaptak jelentős összegű gyorssegélyt. Ezek után nem meglepő, hogy Bogáthy Miklós és Wass Ferenc peregrinációjuk utolsó állomására, Rómába már katolikusként, a fejedelem ösztöndíjával érkeztek.13 5 Valószínűleg Kornis György is ezt az utat járta volna be, de 1594 tavaszán, nem sokkal azután, hogy apjától engedélyt kapott római tanulmányaira, Padovában váratlanul meghalt. Kornis Farkast ezzel sokkal súlyosabb tragédia érte, mint fia esetleges vallásváltoztatása. Fia halála után Kornis némileg eltávolodott Kovacsóczytól, amiben az is közrejátszott, hogy eltérően ítélték meg az időközben kirobbanó törökellenes háború lehetőségeit. Míg a Kovacsóczy-kör az ország semlegességét javasolta, és továbbra is a lengyel királyi trón megszerzésében bízott, Kornis a háború hívei közé tartozott. Kiváló kapcsolatban állt a katonapárttal, különösen vezetőjükkel, Bocskai Istvánnal. Unokaöccse, Petki Ferenc az ő engedélyével már 1594 februárjában a Magyar Királyságba ment, hogy részt vegyen a törökök elleni harcokban. Először Melith Pál szatmári magyar lovasság kapitánya, majd Balassi Ferenc oldalán harcolt, és 1594 májusában Esztergom ostrománál esett el.13 6 Kornis nézeteiről még inkább árulkodik, hogy a család addigi stratégiájától eltérve, legidősebb leányát, Kornis Annát másodjára egy katonaemberhez, Székely Mózeshez adta feleségül (1. a mellékelt családfát). Anna első — vargyasi Dániel Péterrel kötött — rövidre szabott házassága még a Kornisoktól megszokott képlet szerint köttetett: a már meglévő rokoni szálak erősítésére és egy másik székben való terjeszkedésre szolgált. Ugyanúgy, mint a másik két Kornis lány esküvője: Katalint — mint korábban említettük — Petki János vette el, míg Borbála Zalasdi Miklós neje lett. Az utóbbi frigy a korábbi Bogáthy és Barcsay rokoni összeköttetéseket vonta még szorosabbra.13 7 Székely Mózes nemcsak alacsonyabb származásával és kisebb vagyonával, hanem iskolázatlanságával is kilógott a családba beházasodó férfiak közül. A Padovában tanuló Kornis Györgynek Janus Pannonius és Kovacsóczy Farkas volt a példaképe, míg leendő sógora még egy egyszerű latin mondatot sem tudott helyesen megalkotni.13 8 Székely ugyanakkor zseniális katona volt, a jövő 135 Vass M.: Bogáthy Miklós külföldi tanulása i. m. 321-327; Uő: Kornis György külföldi tanulása i. m. 219-223. 136 Petki Ferenc levélváltása bátyjával: KmOL Oklevelek törzsgyűjteménye Nr 154., 174. Balassi Ferenc tudósítása Petki Ferenc haláláról: Uo. Nr 188, 190, 191. 137 Zalasdi Miklós testvére, Zalasdi Bora Barcsay István felesége volt. Barcsay András, István megözvegyült apja, újraházasodva Kornis Farkas unokahúgát, Bogáthy Druzsinát vette feleségül. Kis Bálint: Erdély régi családai. Turul 11 (1893) 23. 138 Szamosközy részletes jellemzést adott Székelyről: Szamosközy István: Erdély története. (Válogatás) Szerk. Sinkovics István. Bp. 1981. 412-415. A róla készült életrajzok közül haszonnal
