Századok – 2008

TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849

Mint látjuk, Bánffy Farkas apai nagyanyja (Zsófia) a Báthory családból származott. Emellett sógorságban állt a Bocskaiakkal is, sógornőjének nővére, Bocskai Erzsébet ugyanis Báthory Kristóf felesége volt. Bánffy Farkasnak az egyik, ezen a családfán nem szereplő másodfokú unokatestvére, a szintén ma­gas méltóságokat betöltő Bánffy György anyai ágon (Báthory István és Kristóf unokaöccseként) még egy szállal erősítette a Bánffy-Báthory rokonságot. Ta­lán ennek a rokoni körnek is köszönhető, hogy Báthory István 1571-ben az ad­dig nem sokat mutató Kornis Farkast nevezte ki az egyik udvarhelyszéki ki­rálybírónak. Visszatérve Kornis Farkas második feleségének, Bethlen Krisztinának a családfájára, Csákány Balázst kell még megemlítenünk, aki szintén sógorságba került Kornis Farkassal. Csákány Kolozs vármegyében és Udvarhelyszéken bir­tokolt, emellett mint neves jogtudós prókátorságból élt. Legismertebb ügyében, a Telegdiek egymásközti perében Telegdi Mihály ügyvédjeként szerepelt.9 1 Bár rokonságba került a Kornisokkal, ez a széken belüli szövetségrendszer alakulá­sában nem mutatkozott meg. A periratokban — amelyek általában jól tükrözik a széken belüli viszonyrendszereket — a Kornisok és a Csákányok ilyen jellegű kapcsolatáról nem maradt fönn adat. A Csákány család, nevezetesen Csákány György, 1575-ben a széken belül az előkelő negyedik helyet foglalta el, tehát nagyjából a Petkiekkel volt azonos szinten a birtokok számát és a fizetett adót tekintve. A Csákányok Keresztúrszék urainak számítottak, annak a Keresztúr fiúszéknek, amelyet a kortársak időnként külön kezeltek Udvarhelyszéktől,92 valószínűsíthetjük tehát, hogy ez is oka lehetett a két család közötti távolság­tartásnak. Semmi jele nem látszik ugyanis annak, hogy a széken belül bármi­lyen kérdésben együttműködtek volna, ám annak sem, hogy ellenségeskedtek volna egymással. A század végén a Csákány család birtokkonfliktusba keveredett a fiatfalvi Gerébekkel, és pereskedésük hosszú évekig elhúzódott. Érdekes adalék, hogy a perekben a férfiak nem vettek tevékenyen részt, csupán a feleségek. Leginkább az energikus Bethlen Anna asszony, idősebb Csákány Balázs felesége, aki az erőszakoskodó Geréb Andrással is felvette a küzdelmet.9 3 Talán a határozott fe­leségnek volt része abban, hogy Csákány Balázs nem a Kornis klánhoz csatla­kozott, hanem egyfajta széken belüli függetlenséget kialakítva a Bethlen-ér­dekkörhöz próbált igazodni. Mivel Csákány Balázs 1575-ben Bekes Gáspár mel­lé állt, a család birtokainak egy részét és tekintélyét is elvesztette. Miután pe­dig a Gerébek elleni küzdelemben is alulmaradtak, a többszörösen vesztes Csá­kányok kiköltöztek a székből, és Marosszéken igyekeztek visszaállítani korábbi pozícióikat - nem túl sikeresen.9 4 91 1569. január 30-án tartotta esküvőjét Bethlen Gergely leányával keresztúrfalvi udvarházá­ban. Politika és házasság i. m. 59-60. 92 A fiúszék kérdésköréhez újabban 1. Oborni Teréz: Néhány megjegyzés a székely széki önkor­mányzat történetéhez. Miklósvárszék 1624. évi privilégiuma. In: Studia Professoris - Professor Studiorum. Tanulmányok Érszegi Géza 60. születésnapjára. Bp. 2005. 261-174. 93 KmOL Protokollumok II/l. D. 1586/7. 94 Balogh J.: Székely nemesség i. m. 152.

Next

/
Oldalképek
Tartalom