Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Kerepeszki Róbert: Hajdú vármegye és Debrecen vitézi székkapitányának hangulatjelentései (1935-1939) I/79
több témakört is felölelt. Fontos változás volt ezen kívül az, hogy olykor szó szerint, máskor csak tartalmi kivonatában Berényi a hozzá beosztott és a környező településeken tevékenykedő vitézi őrmesterek jelentéseit is idézte. így a vidéki élet és közhangulat megvizsgálására is lehetőség nyílik a dokumentumok segítségével. Tartalmilag mindenképpen fontos új elem, hogy Berényi az egyes események és jelenségek bemutatásához olykor személyes véleményét vagy a vitézi őrmesterek megjegyzéseit is hozzáfűzte. Jelentéseiben és kommentárjaiban mindvégig kitapintható volt feltétlen kormányzóhűsége, és ekkoriban erős antiszemitizmusát is egyre kevésbé rejtette véka alá.9 Ez elsősorban abban nyilvánult meg, hogy a nemzetvédelmi helyzetjelentéseiben egyre gyakrabban számolt be olyan visszaélésekről, amelyekben — általa egyoldalúan beállítva — negatív szereplőként tüntette fel Debrecen és a vármegye zsidóságát. Az ilyen esetek ismertetését cinikusan és gúnyosan a következő megjegyzéssel zárta: „Talmudi szellem, zsidó erkölcsök!"1 0 Berényi idejében részletesebb és tartalmasabb lett a jelentések Munkásság című fejezete, és ezek segítségével pontosabb képet kaphatunk elsősorban a mezőgazdasági munkások életkörülményeiről, panaszairól. Külön figyelmet érdemel ezen belül is munkabérek alakulása. A közölt forrásokból egyértelműen kitűnik, hogy 1935-ben, amikor még éreztette hatását a gazdasági válság, a napszám igen alacsony, a munkaalkalmak száma csekély, a munkásság hangulata pedig kifejezetten rossz volt, és a községek vitézi őrmesterei minden alkalommal szóvá is tették mindezt jelentéseikben. Pár év leforgása alatt megváltozott a helyzet, és a második világháború előestéjén a mezőgazdasági munkásság bére emelkedett az 1935-ös állapotokhoz képest, s ez kitűnik a közölt dokumentumokban is.1 1 A munkásság kapcsán érdemes tágabban összefüggésben megvizsgálni azt a jelenséget, mely az 1930-as évek végén jelentős hatást gyakorolt a mezőgazdaságból élők gondolkodására és „hangulatára". A második világháború előtti években — elsősorban egzisztenciális okokból — egyre többen vállaltak szerződéses idénymunkát Németországban, amihez a magyar kormány „a hazai munkapiac tehermentesítése és az idehaza elhelyezkedni nem tudó mezőgazdasági idénymunkások keresethez juttatása érdekében" hozzájárult.1 2 1938 májusá-9 Antiszemitizmusa már kinevezésekor is kényelmetlen helyzetbe hozta: a liberális ellenzéki Debreceni Független Újság szerint ugyanis „országszerte nagy feltűnést és igen sok helyen kínos visszatetszést keltett" az az előadás, melyet Berényi tartott a debreceni vármegyeház dísztermében. Állítólag azt mondta, hogy „elérkezettnek látja az időt arra, hogy a magyar faj védelmére harc kezdődjék a zsidóság ellen", és „erélyesen támadta a szabadkőművességet, amelyet zsidómozgalomnak bélyegzett". Debreceni Független Újság, 1934. március 6. 1. 10 1937 júniusában például beszámolt egy zsidó mészáros, Gelberger László visszaéléséről, aki a város közepén — minden előírást és szabályt megszegve — egy „zugvágóhidat" üzemeltett, ahol a hús szakszerűtlen és hanyag feldolgozása miatt a „fertőzés veszedelmének tette ki a lakosságot". Ezzel a közegészségügyi szempontból is veszélyes .járványfészekkel" Gelberger „a fogyasztási adó lerovását illetőleg is csalt", és „nagy megbotránkozást váltott ki Debrecen lakosságának mindenrendű jóérzésű rétegében". Az esetet tetézte, hogy Gelberger az Auguszta Szanatóriumnak, a város egyik fontos egészségügyi intézményének is hivatalos szállítója volt. L. Nemzetvédelmi helyzetjelentés (1937. június). HBML, IV B. 901/a, 14. dob, 182/1937. ein. sz. 11 Vö. az 1. és a 6. dokumentum „Munkásság" c. fejezeteivel. 12 Magyar Országos Levéltár (MOL), Miniszterelnökség, Minisztertanácsi jegyzőkönyvek (K 27), az 1938. március 18-i ülés jegyzőkönyve, 12. sz. napirend.
