Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Balogh Judit-Horn Ildikó: A hatalomépítés útjai: a homoródszentpáli Kornis család története IV/849
Balogh Judit - Horn Ildikó A HATALOMÉPÍTÉS ÚTJAI A homoródszentpáli Komis család története A homoródszentpáli Kornis család a 16. század második felében élte virágkorát.1 A hatalom- és birtoknövekedés, valamint a család központjának számító Udvarhelyszéken belüli hegemónia a Kornisok három generációjához kötődik. Tevékenységüket vizsgálva olyan mértékű tudatos birtoképítés és karrierstratégia elemeit fedezhetjük fel, ami a kor székely nemesei között kivételesnek mondható. A három generáció tagjai a szerteágazó rokoni hálózat és a széki klientúra kiépítésének terén egyaránt kiválót alkottak, és ez hozzásegítette őket a helyi hatalmuk növeléséhez is. A 16. század végére már olyan abszolút befolyással bírtak a széken belül, hogy annak lakosait akár nagyra törő politikai céljaik érdekében is könnyedén csatasorba állíthatták.2 Kornis Miklós Az újfajta dinasztia- és birtoképítő szemléletet a 16. század középső harmadában tevékenykedő Kornis Miklós honosította meg a családban, fiai a tőle vett mintát vitték, majd fejlesztették tovább. Ha csak a szűk famíliát és az egyéni karriert nézzük, az erdélyi fejedelmi tanácsúri méltóságot viselő Miklós jutott a legmagasabbra az országos politikai életben, ám a család egészének javára szolgáló birtokbirodalmat fiai teremtették meg. Kornis Miklós meglehetősen rossz alapokról indította fényes karrierjét: öröksége csupán az udvarhelyszéki Lövétére és Homoródszentpálra terjedt ki, míg apja, idősebb Kornis Miklós a politikai harcok áldozata lett: 1529-ben Báthory István erdélyi vajda ölette meg.3 1 A homoródszentpáli Kornis család történetének mind a mai napig legteljesebb és legpontosabb leírása: Vass Miklós-. A Homoródszentpáli Kornis-család. Turul 27. (1909) 17-28. Munkájának külön érdeme, hogy a homoródszentpáli Kornis családtagjait elkülönítette a göncruszkai Kornis család tagjaitól, hiszen a genealógiai szakirodalomban addig tévesen és teljesen összekeverten szerepeltek. A homoródszentpáli, göncruszkai és tóthváradgyai Kornis családok elkülönítése újabban: T. Orgona Angelika-. A göncruszkai Kornisok. Két generáció túlélési stratégiái az erdélyi elitben (1546 k.-1648). PhD disszertáció. ELTE Történeti Doktori Iskola. Bp. 2007. 9-13. 2 Jó példa erre a Bocskai-felkelés időszaka, amikor a család legokosabb és legnagyobb szervezője, Kornis Farkas ugyan már nem élt, egyetlen életben maradt fia, Ferenc pedig még túl fiatal volt ahhoz, hogy örökébe léphessen, Kornis Farkas veje, Petki János azonban, éppen a Kornis-klientúrát vműködtetve tudta rövid idő alatt először a széket, majd pedig az egész székelységet a korábban a székelyek által nem túlzottan kedvelt Bocskai István mellé állítani. 3 A család birtokközpontjának tekinthető szentpáli javadalmakat már idősebb Miklós tovább növelte', ugyanis 1525-ben vargyasi Dániel Pétertől zálogba vette annak a szentpáli határban lévő részét 10 forintért. Ezt a birtokrészt 1535-ben végül fia, Miklós 200 aranyforintért vette meg vargyasi Dániel Ferenctől és Dorottyától. Székely oklevelek a XVI. századból. Közli: Vass Miklós. Történelmi Tár, Új folyam 40. (1910) 121-122.
