Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
szen."124 A hajdúk céljaira azonban lassan fény derült, és a kassai királyi biztosok, illetve Báthory Gábor, Rákóczi Zsigmond és környezetük egymást is informálták, ha megtudtak valamit. A legfontosabb hír minden korabeli forrásban azt volt, hogy a hajdúk Kassán királyt akartak választani. Bizonytalanság sugárzik Homonnai, illetve Báthory személyét illetően, hiszen az előzményekből kiindulva többen azt gondolták, hogy a nevezett főuraknak köze lehetett a mozgalomhoz.125 A kortársak hasonlónak látták a kialakuló helyzetet, mint 1604 őszén, felrémlett szemük előtt egy kelet-magyarországi új, nagy felkelés réme. A magyar arisztokraták véleménye tükröződik vissza Mátyás főherceg azon leveléből, amelyet november 9-én küldött Rudolf császárnak. Az első kérdéskör, amit érintett, érthetően a hajdúk mozgalma volt, akik Kállót és más felső-magyarországi településeket akartak megszerezni („als Ihre aigentumbliche, Ihnen von dem Potschkhay geschenkhte güetter selbsten aigenmechtig ainzunehmen"). A hajdúkapitányok és a budai pasa budai találkozójáról pedig megtudta, hogy a pasa előtt késznek mutatkoztak, ha segítséget kapnak tőle, az osztrák és morva tartományok ellen portyázásra indulni. Ali pasa magánál tartott közülük öt főt, istállómesterét elküldte hozzájuk Szolnokra, hogy tanáccsal lássa el őket. Mindenben a pasa keze munkálkodott, aki a hajdúkat a maga oldalára vonta, hogy valakit, akit ő kedvel, Bocskai helyére élükre állítson.126 A főherceg véleménye a kassai biztosok tevékenységéről is elítélő volt, mert határozatlanok voltak. A nemesi felkelésre kiadták az utasítást, és arra, hogy senki se kövesse a lázadókat. A levél kitért még a felső-magyarországi határvidéken szolgáló császári katonákra, akikkel szembe lehetne menni a lázadókkal. Végül ismét kérelmezte a törökökkel megkötött béke megerősítéséhez szükséges ajándékösszeg elküldését.12 7 1607. november végére a hajdúfelkelés kapcsán a korábbi gyanú alábbhagyott mind Homonnaival, mind Báthoryval szemben. Ekkor már mindenki a budai pasa szerepét tartotta meghatározónak. A helyzet így közös fellépést sürgetett, amelyben mind Felső-Magyarország, mind Erdély és a Partium egy emberként kívánt részt venni. Ekkora egyetértés és együttműködés a régióban Bocskai István ideje óta nem volt.128 A kardcsörtetés mellett azonban megszólalt egy józanabb hang is: Nyáry Pálé, aki elsőnek tett kísérletet a mozgalom békés lecsendesítésére. Miután megismerte annak céljait, érvekkel próbálta 124 Torma K.: Okmányok i. m. 13. Léta, 1607. 10. 31. Nagy András és Elek János Rédey Ferencnek. 125 Komáromi A.: Az 1607-iki hajdulázadás i. m. 235-236. 1607. 11. 02. Rákóczi Zsigmond a kassai királyi biztosoknak; Torma K: Okmányok i. m. 137-139. Perecsen, 1607. 11. 09. Lónyay István Petki Jánosnak. 12b „seinen Stallmaister mit anderen fürnemen Türkhen auf Solnackh geschikht, und dahin auch der heyduggen fürnembste haubtleuth bescheiden lassen, und soll die practicen des Ali passa sein, weilen Er diese hayduggen auf seiner seitten, das er auch einen herrn gehrn hette, so sich anstattt, des Potschkay aufwerffen thete." ÖStA HHStA UA AA Fasc. 152. Konv. C. (1607. VI-VIII.) fol. 20-21. Bécs, 1607. 09. 11. Mátyás főherceg II. Rudolfnak. 127 ÖStA HHStA UA AA Fasc. 152. Konv. C. (1607. VI-VIII.) fol. 20-21. Bécs, 1607. 09. 11. Mátyás főherceg II. Rudolfnak. 128 EOE V 555-555. Nr. LXXXIII. Kassa, 1607. 11. 09.
