Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
dolf császár hadvezetése újabb támadást tervez, amelynek célja Kanizsa visszavétele lenne.9 8 Az audiencia azonban végül közel egy hónapot csúszott. Bár nem tudjuk meg a követjelentésből, milyen kérésekkel fordultak az erdélyiek a szultánhoz, annyi bizonyos: nem kapták meg a várt választ. Ezt a tényt arra használta fel az angol diplomata, hogy moralizáljon egy kicsit az Oszmán Birodalom siralmas helyzetén, és közölte, az erdélyi követ mérgesen hagyta el az udvart.99 Ezek az adatok nézetem szerint Veres Dávid és Michael Weiss tevékenységéhez köthetők. Hogy a korábbi merev elutasítás dacára mégsem tartották reménytelennek Rákóczi szultáni megerősítését, erről szintén az angol diplomácia szerzett adatokat. Az erdélyi követség visszatérte után néhány héttel újabb erdélyi küldöttség vonult a szultáni fővárosba. Thomas Glover beszerezte a nagyvezír helyettesének, Musztafa pasa kajmakámnak és a szultánnak címzett erdélyi leveleket. Ezekből kiderült, hogy egy bizonyos Juszuf csausz kereste fel Rákóczit Erdélyben, aki egy levelet hozott a Portáról, amelyet jó néven vett a fejedelem. (Ebben az okmányban lehetett talán a biztatás, amely további lépésekre sarkalta a gyulafehérvári udvart.) Rákóczi nem értette, hogy a Porta miért idegenkedik tőle, pedig eddig is szolgálatára volt, majd a korábban szokásos privilégiumok megtartásával kérte megerősítését. Jelezte ugyanakkor, hogy Thury András személyében új állandó követet küld Isztambulba. Az angol diplomata azt is tudta, hogy az erdélyiek új kérelemlevelet nyújtottak be, ám elnézést kért feljebbvalójától, hogy ezt még nem mellékelheti. Nem tartott sokáig azonban ennek beszerzése, hiszen a londoni levéltárban a jelentés mellett ezt is megtaláljuk.100 Megjegyezendő, hogy ez ideig egyedül Trócsányi Zsolt tartotta érdemesnek megemlíteni, hogy Rákóczi még 1607 szeptemberében is próbálkozott a Portán uralma szultáni megerősítésével.10 1 A londoni levéltárban kutató Angyal Dávid azonban tévedett akkor, amikor úgy vélte, hogy az általa talált, 1607. szeptember végén keletkezett kérelemlevél (Postulationes) megegyezik a Mikó Imre (és mások által) kiadottal. Míg a korábban ismert, magyar nyelven fennmaradt szöveg a Veres-Weiss követség idején júliusban érkezett a Portára, addig a Londonban megőrzött változat a novemberi tárgyalások anyagához tartozik. Ebből adódik, hogy tartalmilag nem egyeznek meg teljesen, az eltérések azonban jelen témánk szempontjából lényegtelenek. Sokkal fontosabb egy másik — csupán első látásra értelmetlen — kérdést feltenni: bár nem találunk adatokat arra, hogy Rákóczi Zsigmondot ténylege-98 PRO SP97/5 (1606-1607) fol. 180a. Isztambul, 1607. 07. 10/20. Thomas Glover lord Salisburynek. 99 Uo. fol. 203b. Isztambul, 1607. 08. 10/20. Thomas Glover lord Salisburynek. 100 Uo. fol. 241-142. Rákóczi Zsigmond levele Musztafa kajmakámnak. Gyulafehérvár, 1607. 09. 28. Regeszta: Angyal Dávid: Pótlékok a londoni okmánytárhoz. Történelmi Tár 1901. 416.; PRO SP97/5 (1606-1607) fol. 247-149a. Rákóczi Zsigmond és az erdélyi rendek kérelme a szultánhoz. Gyulafehérvár, 1607. 09. 29. Regeszta: Angyal D.: Pótlékok i. m. 416.; PRO SP97/5 (1606-1607) fol. 251-252. Rákóczi Zsigmond levele a szultánhoz. Isztambul, 1607. 08. 10/20.; uo. fol. 255-257. Isztambul, 1607. 11. 26. és 12. 13. Thomas Glover lord Salisburynek. 101 Trócsányi Zs.: Rákóczi Zsigmond i. m. 103.
