Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Papp Sándor: Homonnai Drugeth Bálint, Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor küzdelme az Erdély feletti hatalomért 1607-ben IV/807
török követek érkezéséről szólnak. Homonnai állítólag megüzente nekik, hogy csak Egerig jöjjenek, de Rákóczi Lajos rácáfolt erre.6 6 A határozott török fellépés, valamint a félelem, hogy Erdélyből kiindulva újra kitör a háború, ismét Homonnai malmára hajtotta a vizet. Ebben a helyzetben így maga Thurzó György is hajlott arra, hogy elforduljon az addig támogatott Rákóczitól. A törökök aktivizálódása azt eredményezte, hogy a királyi biztosok, Thurzó, Dóczy András és Hoffman György április 19-én Rozgonyban találkoztak Homonnaival. Ekkor a főúr minden kártyáját kiterítette, és ebből kiderült, hogy az oszmánok egyértelműen őt támogatják. Ezen a megbeszélésen részt vett a sokat emlegetett Buday István, jelen volt ugyanakkor Kékedy György (Bocskai egyik egykori követe 1605-ben Isztambulban) és Csató Imre is, akik a királyi megbízottak képében jelentek meg Ali pasánál. A követek egybehangzó véleménye az volt, hogy a törökök nem tűrik tovább Rákóczit az erdélyi trónon. Musztafa kapidzsi basi és kísérője szörnyű büntetésének emlegetése elrettentésül szolgált. A megoldás egyértelműen Rákóczi lemondása lehetett, hiszen a törökök szándéka megmásíthatatlannak tűnt, és a fejedelmi megerősítés jelvényei Egerben várták, hogy átadják őket az új fejedelemnek. A királyi biztosok, köztük maga Thurzó is, ezért szinte könyörögtek Rákóczinak, hogy vegye figyelembe hajlott korát és betegességét, és mondjon le, egyezzen meg Homonnaival. Majd a tanácskozásról Thurzó Bécsbe indult, és kérte Rákóczit, hogy mire visszatér, rendezzék a helyzetet.67 Illésházy István véleménye — Thurzóéval ellentétben — ugyanakkor folyamatosan töretlennek és következetesnek tűnik. Március 9-én, amikor a legfrissebb török lépések még nem voltak ismertek és követhetőek, ugyanazt mondta, mint amit korábban is markánsan hangoztatott: Rákóczi alkudjon meg Homonnaival, hogy ne a török helyezzen vajdát Erdélyországba. Bár kimondta, hogy nem volt soha Erdélyben szabad választás, „de most a töröknek is kedvét kell keresni Erdély végett, az erdélyiek választása sincsen ok nélkül...". A levelének lényege mégis az volt, hogy Homonnai ne vigyen török fegyveres erőt Erdély területére, e nélkül rendezzék a dolgokat Rákóczival.6 8 Rövid időre úgy tűnt, még a természet is segít Homonnainak, hiszen április végén elterjed Erdélyből Rákóczi halálhíre, amit egy ideig minden érdekelt fél valósnak fogadott el.6 9 Thurzó György pedig megkísérelte az új helyzetet a bécsi béke szellemében rendezni: Bécsbe ment, hogy a „Paris almáját", Erdélyt a Habsburg uralkodó döntése ítélje oda valakinek. Homonnai úgy tudta, hogy Thurzó május 15-én megy Mátyás főherceghez, ő azonban már két nappal korábban ott volt, és kilenc pontba foglalta össze az erdélyi rendezés feltételeit. A legfontosabb, hogy Erdély esetében nem ismeri el a szabad fejedelemválasz-66 Komáromi A.: Rákóczi Zsigmond i. m. 288. Nyáry Pál a királyi biztosoknak Kassára. 67 Sepsi Laczkó M.: Krónika i. m. 120-122. Kassa, 1607. 04. 20. A királyi biztosok Rákóczi Zsigmondnak; Trócsányi Zs.: Rákóczi Zsigmond i. m. 98. (Trócsányi hasonlóan értékelte a rozgonyi találkozót, mindezt azonban — nem ismerve a török diplomáciai lépéseket — az ott részt vett, Homonnaihoz húzó urak jelenlétével magyarázta.) 68 Torma K: Okmányok i. m. 121-123. Trencsén, 1607. 04. 09. Illésházy István Rákóczi Zsigmondnak. 69 Komáromi A.: Rákóczi Zsigmond i. m. 288-290.
