Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Albert B. Gábor: A magyarországi tankönyvrevíziós mozgalom a két világháború között I/63
előtt álló munkára, Takáts György tankönyvére.25 Domanovszky javasolta,"készüljön egy memorandum a Loubal-féle vádak megcáfolására. Szerinte ebben a memorandumban a román tankönyvekkel nem kell foglalkozni, csupán a cseh tankönyvekben szükséges kimutatni a magyar vonatkozású részek sérelmes tárgyalását, továbbá kísérletet kell tenni a norvég iskolákban a magyar történelemkép megváltoztatására is. Mivel Szelényi Ödön személyes kapcsolatban is állt Calgreennel, Domanovszky őt bízta meg a memorandum megszerkesztésével. Domanovszky 1928. október 31-én újabb levélben fordult Klebelsberghez,26 melyben ismételten utalt a memorandum fontosságára, s javasolta, hogy az Egyházak Nemzetközi Jóbarát Szövetségénél sokszorosítsák azt, majd mutassák be az anyagot az 1929. májusi nemzetközi tankönyvügyi bizottságban. Az oslói kongresszus tapasztalataira visszatérve Domanovszky jelezte Klebelsbergnek azt is, hogy szükséges lenne felhívni a Tankönyvügyi Bizottság figyelmét a más népekre vonatkozó sérelmes megnyilatkozásoknak, sértő adatoknak a magyar tankönyvekből való eltávolítására. Domanovszky a tartalmi kérdések mellett kimerítően szólt a nemzetközi kapcsolatépítés fontosságáról. Beszámolt arról, hogy sikerült jó kapcsolatot kialakítania az 1927-ben a Magyar Történelmi Társulat keretében Budapesten vendégeskedő Michel Lhéritier-vel, a CISH főtitkárával, az oslói kongresszus szervezőjével. Ugyancsak fontosnak tekintette a Louis Eisemann-nal folytatott tárgyalást, aki nem csupán a szláv történelem előadója volt a Sorbonne-on, de a Revue Historique szerkesztője is. Eisemann megígérte Domanovszkynak, hogy a Századok folyóirattal való csereviszony kialakítása érdekében, amennyiben a Magyar Történelmi Társulat írásban kéri, a Revue Historique ismerteti a Századok közleményeit, illetve recenziókat készít magyar történeti kézikönyvekről. Domanovszky elismerő szavakkal méltatta a vendéglátó norvég hatóságot, a kül- és közoktatásügyi miniszter és a magyar főkonzul vendégszeretetét. Valóságos tankönyv- és kultúr-diplomáciai bravúrnak tekinthető utólag is Hans E Lödrupnak, az Aftenposten c. mértékadó norvég lap főmunkatársának Domanovszkyval készített interjúja, amelyben a neves történész — ellensúlyozandó Nicolae Jorga Romániáról adott interjúját — röviden ismertette a magyar kulturális élet és a hazai történetírás alakulását, megemlítve a hazai történeti folyóiratokat. Domanovszky arra is felhívta Klebelsberg figyelmét, hogy a közeljövőben Budapesten kellene megrendezni a kongresszust, s az erre vonatkozó javaslatot már a velencei kongresszuson célszerű volna előterjeszteni. Klebelsberg meg is bízta Domanovszkyt a memorandum elkészítésével, valamint egy francia elaborátum összeállításával, mely a hazai népiskolai tankönyvekről nyújt ismertetést a CISH számára.27 A kultuszminiszter arra is kérte Domanovszkyt, hogy a két anyagot az 1929. májusi velencei kongresszus mutassa be. 25 Komárik István: Magyarország oknyomozó története. A középfokú iskolák VIII. oszt. részére. Kalocsa, Jurcsó Antal, 1900. Varga Ottó: A magyarok oknyomozó története. A középiskolák VIII. osztálya számára. Budapest, Franklin, 1896. Mangold Lajos: A magyarok oknyomozó történelme. A középiskolák VIII. osztálya számára. Budapest, Franklin, 1907. Takáts György: A magyar nemzet története. Budapest, Athenaeum, 1921. 26 Domanovszky levele Klebelsberghez (1928. október 31.). MTAKK, Ms 4519/61. 27 Domanovszky levele Klebelsberghez (1929. június 22.). MTAKK, Ms 4519/63.
