Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
iratainak VII. kötetében.64 A kötetet már Kossuth halála után sajtó alá rendező Kossuth Ferenc súlyos tévedése talán azzal magyarázható, hogy feltehetőleg csak a „Negyvenkilencz" nyomtatott számát tudta használni.6 5 A lapban megjelent cikkek kéziratait, beleértve a Szilágyi által írtakat is, Kossuth több levélben kérte Helfytől.6 6 Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy Helfy végül odaadta-e ezeket Kossuthnak. Az említett kéziratok azonban sem az ő, sem a volt kormányzó iratai között nem találhatóak meg. A leginkább valószínű feltevésnek az tűnik, hogy Kossuth megkapta, majd megsemmisítette a kézzel írt eredeti cikkeket, mert ezzel is leplezni kívánta a lap szerzőinek személyét. Mindenesetre a „Kossuth iratai az emigrációból" VII. kötete nyomán a szakirodalom Kossuth szerzőségét feltételezte „A közös ügyek hálója" című írás esetében is,6 7 a korabeli levelezés azonban ennek ellenkezőjét bizonyítja. Kossuth november 16-án, vagyis az első szám szerkesztésének heteiben kelt levelében azt írta Szilágyinak, hogy vette „Közügyek" című cikkét, és nagyon jónak találja azt.6 8 Egy héttel később a volt kormányzó Helfyhez írt levelében felsorolta, milyen írásokat küld a lap első számába. Említést tett a „Programm" és a „Lapunk korszerűsége" című cikkekről, valamint arról, hogy lefordítja az olaszországi légió magyar katonáinak háború utáni sorsával foglalkozó olasz-osztrák hivatalos levélváltást. Azt is megígérte, hogy „hézagpótlóul" küld pár „hírlapirodalmi gyönyörűséget" a lapszemle rovatba.69 A „Közös ügyek hálója" című írásról azonban ebben a levélben nem ejtett szót, ami azért fontos érv, mert egyébként minden esetben pontosan tájékoztatta a nyomtatást intéző Helfyt éppen készülő cikkeiről. Ráadásul a „Közös ügyek hálója" című írás nagy részének stílusa is eltér a Kossuthtól megszokottól. Mindez szintén Szilágyi szerzőségét támasztja alá. A „Közös ügyek hálója", címéből is következően, a tizenötös albizottság közös ügyekre vonatkozó jelentését vizsgálja. Szilágyi már az írás kezdetén sérelmezi, hogy az osztrák rendőrség meggátolja a kiegyezést elutasító vélemények megjelentetését, a Deák-párt pedig nem szólal fel a sajtószabadságért. A továbbiakban többször is hangsúlyozza, hogy az 1848. évi áprilisi törvények és az 1861. évi felirat szerint „Magyarország semmi más nemzetnek alá nem rendelt független ország". Ebből arra a következtetésre jut, hogy az Ausztriával közös ügyek „a külügyek természetével bírnak", tehát ekként kezelendőek. Éppen ezért elveti a közös ügyekre vonatkozó közös törvényhozás és közös minisz-64 KLI VII. 104-140. Kossuth Ferenc a cikk szövegét kissé megváltoztatta. A Kossuth Lajosra vonatkozó állításokat egyes szám első személybe helyezte át, mert azt hitte, hogy azok itt is csak a szerző személyének leplezése miatt íródtak egyes szám harmadik személyben. A cikk eredeti változatát közli: „Nemzeti újjászületés" i. m. 182-195. 65 Kossuth Ferenc tévedése azért különösen meglepő, mert ő maga is részt vett a „Negyvenkilencz" körüli szervezésben, így minden bizonnyal tudta, hogy a cikkek egy részét Szilágyi írta. (KLI VII. 157-160. Kossuth-Helfy, 1866. nov. 18., 23.) 66 MOL R 65. 1. t. Kossuth-Helfy, 1866. nov. 26., dec. 22., 1867. jan. 2, ápr. 11. Szilágyi kéziratait arra hivatkozva kérte Helfytől, hogy le akarja őket fordítani. 67 Szabad Gy.: Kossuth politikai pályája i. m. 192-196.; Szabad György: Kossuth irányadása i. m. 222-228. „Nemzeti újjászületés", i. m. 182. 68 OSZK KT. Fond 27/19. Kossuth-Szilágyi, 1866. nov. 16. 69 KLI VII. 158-160. Kossuth-Helfy, 1866. nov. 23.
