Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
kapcsolatos kifogásait, valamint Irányi feladatait tartalmazta. Ami az előbbieket illeti, a magyar emigráció feje felrótta Csákynak, hogy két héten keresztül semmilyen tudósítást nem küldött, a későbbiekben pedig csak rövid tényközlésekre szorítkozott távirataiban, és ígérete ellenére sem Komáromyn keresztül, sem személyesen nem adott részletes jelentést a Poroszországban történtekről. Magyarázatot követelt arra is, hogy miért indult el a légió Magyarországra porosz segítség nélkül. Sérelmezte továbbá, hogy Klapka az ő tudta nélkül adott ki egy proklamációt a magyar néphez, amelyben rá hivatkozott. Irányit ezért arra utasította, hogy tudja meg, érvényesnek tekintik-e még mindig Csákyék a vele kötött egyezséget. Igenlő válasz esetén azt várta Irányitól, hogy szerezzen részletes értesüléseket az addig történtekről, és adjon az ő nevében utasításokat a jövőre nézve. Kijelentette, hogy az adott körülmények közt, csak akkor ért egyet az expedícióval, ha annak elindítói „magukat tökéletesen biztosították" arról, hogy a poroszok nem hagyják magára a magyar szabadságharcot.3 4 Irányi 1866 augusztusában találkozott Csákyval, Komáromyval és Klapkával, és igyekezett feltárni poroszországi működésük részleteit. Értesüléseiről időről időre beszámolt Kossuthnak, de a megbízólevelében elvárt jelentést egyelőre nem küldte el. Közben Poroszország, gyors és elsöprő győzelme után, augusztus 23-án békét kötött Ausztriával. Október 3-án pedig az olasz-osztrák békekötésre is sor került. A háború tehát véget ért anélkül, hogy Magyarország megkísérelhette volna kivívni függetlenségét. Ráadásul, mivel Olaszország megkapta Velencét, az 1859 óta jellemző Ausztria ellenes olasz-magyar együttműködés elvesztette alapját. A lap elindítása és az első szám A háború lezárása után tovább javultak a Deák-párt és az udvar megegyezésének esélyei, a magyar függetlenség híveinek reményei mégsem semmisültek meg teljesen. Poroszország és Ausztria, illetve Poroszország és Franciaország feszült viszonya miatt ugyanis akár a közeli jövőben is újabb háború kirobbanására lehetett számítani, ami elodázhatta a bécsi udvar és a Deák-párti országgyűlési többség tárgyalásait. A függetlenség kivívásának azonban elengedhetetlen feltétele volt a korábbinál hatékonyabb magyarországi szervezés. Kossuth éppen ezért a porosz-olasz-osztrák háború után is fenntartotta kapcsolatait Vidacs Jánossal, akinek tenni akarása halvány reményt adott arra, hogy egy szélsőbaloldali körökben megszervezendő erős mozgalom, kedvező nemzetközi körülmények között véget vethet a kiegyezési tárgyalásoknak. Kossuth 1866 szeptembere folyamán azon fáradozott, hogy pénzt juttasson be az országba Vidacsnak, és egy Triesztbe küldött olasz, illetve oda érkező pesti ügynök segítségével rendszeres összeköttetést teremtsen vele.3 5 , Nagyjából ezzel egy időben érkezett Olaszországba Szilágyi Virgil, feleségével és két fiával együtt. A pesti ügyvéd már az 1850-es években cikkeket írt a 34 KLI VI. 545-549. „Irányi Dániel úrnak Flórenczben". Kossuth táviratban tájékoztatta Csákyt Irányi megbízatásáról (MOL R 90. 4675. Kossuth-Csáky, 1866. aug. 4.). 35 MOL R 65. 1. t. Kossuth-Helfy, 1866. szept. 11, szept. 14, szept. 17.
