Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Farkas Katalin: ,Az erős akarat nem ismer akadályt" A „Negyvenkilencz" című lap története III/697
pán pedig a Helytartótanács elnökénél tiltakozott az eljárás, és különösen a képviselői mentelmi jog megsértése miatt. A vád egyébként az volt, hogy Maróthy és társai az országgyűlés összehívásakor a kormány elleni „szenvedélyes kifakadásra" akartak „alkalmat szolgáltatni", hogy megakadályozzák a kiegyezést.2 4 Az említett személyeknek és csoportoknak azonban biztosan semmi közük sem volt a Csáky-Komáromy-féle comitéhez. A két egykori határozati párti képviselő ugyanis nem a szélsőballal, hanem a balközéppel tartott fenn kapcsolatokat. Komáromy, akit 1865 végén országgyűlési képviselővé választottak, 1866 első hónapjaiban igyekezett rávenni balközép párti politikustársait, hogy kedvező nemzetközi körülmények esetén nyújtsanak politikai támogatást az Ausztria elleni háborúhoz. Talán abban reménykedett, hogy a porosz-osztrák ellentét kiéleződése és a fegyveres összecsapás esélyének növekedése fel fogja bátorítani őket. Csáky, aki még az országgyűlés megnyitása előtt reményét fejezte ki, hogy Ghyczy Kálmán a képviselőház elnöke, Tisza Kálmán pedig alelnöke lesz,2 5 nyilvánvalóan számított a balközép két vezérének segítségére is. A Vidacs-féle bizottmány 1866 júliusában Kossuthhoz küldött Gáspár nevű tagja is azt állította, hogy Komáromyék bíztak Ghyczy együttműködésében.2 6 Végül Komáromynak valószínűleg csak a balközép párt néhány fiatalabb tagját sikerült megnyernie. Közülük egy Éber Nándornak írott levelében név szerint is megemlítette Keglevich Béla és Ráday László grófokat.2 7 Mindez egybevág Klapka azon Csákyéktól szerzett értesülésével, amely szerint a bizottmány tagjai 1866 első hónapjaiban kicserélődtek, és a régiek helyébe fiatalok jöttek.2 8 Ráday László a neves reformkori politikus, Ráday Gedeon fia volt. Keglevich Béla az 1850-es évek végén kapcsolódott be az arisztokrata társasági életbe, ahol hamar igen kedveltté vált. Állítólag azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy rendkívül tehetségesen táncolta a csárdást, és népszerűvé tette az ifjúság körében a magyar viseletet. 1860-ban feleségül vette a néhai miniszterelnök, Batthyány Lajos lányát, ami növelte tekintélyét a nemzeti ellenzék köreiben, ugyanakkor a rendőrség érdeklődését is maga után vonta. 1861-ben országgyűlési képviselő lett, és fiatal kora ellenére bizalmas viszonyt alakított ki a határozati vezérkar tagjaival. 1865-ben újra képviselővé választották.2 9 Egy nagyjából húsz évvel később keletkezett forrás szerint Komáromy kérte fel Keglevichet, hogy álljon az „elégedetlenek" élére, amit a fiatal gróf két feltétellel vállalt. Kizárta a Kossuthtal való együttműködést, a mozgalom célját pedig a külföldi fejlemények alakulásától függően kívánta meghatározni, tehát sem a függetlenség, sem a kiegyezés mellett nem akarta magát elkötelezni.3 0 24 MOL D 191. 1866: 5227. 25 MOL R 296. 11. t. Csáky-Komáromy, 1865. nov. 10. 26 Tanárky naplója i. m. 338-340. 27 MOL R 25. 1. t. Komáromy-Éber, 1866. dec. 28. 28 MOL R 90. 4420. Irányi-Kossuth, 1866. máj. 31. 29 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I-XIV Bp. 1891-1914. V 1336-1337. Keglevich Béla gróf (1833-1896) Kecskeméthy Aurél leírása szerint „szép szőke fiatalember" volt, „gazdag hajfodrokkaV', emellett igen udvarias, „tiszta eszű" és szorgalmas ember. (Kákay Aranyos [Kecskeméthy Aurél]: Újabb árny- és fényképek. Pest 1866. 103-104.) vö.: Szinnyei, 1891-1914. V 1336-1337.; 30 Keglevichnek a Csáky-Komáromy-féle bizottmánnyal való együttműködéséről Somogyi Zsigmondnak a „Magyarország főispánjainak albuma" című művében olvasható leírás. A művet 1889-ben
