Századok – 2008

KÖZLEMÉNYEK - Papp Júlia: „...Nem csak karddal, hanem pennámmal is használni..." Adatok Agyagfalvi Goró Lajos (1786-1843) hadmérnök életrajzához és pályaképéhez III/673

érdem, a' régi kor ez érdekes maradványait a' tudós világ előtt úgy felvilágosí­tani, mi által azok magok valódi fényökben jelenjenek meg."9 8 1843. július 1-én Goró nyugdíjba ment.9 9 Néhány hónappal később ismét találkozunk nevével az erdélyi újságokban, ezúttal azonban a halálozási rovat­ban: „N. Szeben nov. 15. Nyugalm. tábormérnöki alezredes agyagfalvi Goro La­jos, a' siciliai szt. György új egyesülési katonai rend vitéze, a' nápolyi bourbon herculanumi, 's a' római archeológiai társaságok tagja, folyó hó 14-re viradólag élte 57-ik, katonai szolgálatja 38ik évében, érvér-daganat következtében, el­hunyt."100 Goró halálával az 1841-43. évi országgyűlésen tett felajánlása, mely sze­rint műgyűjteményét az erdélyi múzeumra hagyja, érvénybe lépett, a kedvez­ményezett intézmény azonban még nem jött létre. Az országgyűlésen a Ke­mény unokatestvérek levelét, melyben gyűjteményeiket az alapítandó országos múzeumra hagyják, 1842. június 20-án olvasták fel. A gróf Mikó Imre által veze­tett albizottság kidolgozta a múzeum létrehozására vonatkozó javaslatot, amit az országgyűlés napirendre is tűzött, s 1842. december 21-én tárgyalás alá vett. Ezen azonban kiderült, hogy a szászok nem kívánnak hozzájárulni a költségek előte­remtéséhez szükséges országos „rovataihoz", s bár az adományok közben szapo­rodtak — többek között Goró felajánlásával is — az országgyűlést 1843 februárjá­ban úgy zárták be, hogy a múzeum kérdésében nem született döntés.10 1 Goró hagyatéka Nagyszebenből — a főhadparancsnokkságon készített ideig­lenes listák kíséretében — kevesebb, mint egy hónappal Goró elhunyta után Kolozsvárra, az erdélyi kormányzóságra került. „Néhai Alezredes Goro Lajos Úr által halála esetére az Országosan fel-állíttatni intézett Museumnak ajándé­kozott 385 darab Könyvek Tartományi Kerületi Biztos Mederus Sámuel Ur ál­tal a' Tartományi fő Hadi vezérségtől, melynek eddigi felügyelete alatt voltak által vétetvén, és három Ládákba bé-pakolva ide át küldettetvén, azok a' ma ide meg­érkezett posta szekeren Kolosvárra hozattattak és ideiglenesen az én elnöki Can­cellariamba le-tétettek." - írta 1843. december 13-án Teleki József (1790-1855), Erdély kormányzója.10 2 Teleki — aki az önálló erdélyi múzeum létrehozásának ügyét történettudósként, s a magyar tudományos akadémia első elnökeként is szívén viselte — ugyanebben az ügyiratban utasítást adott a könyvek „uj tudo­mányos Laistromának" elkészítésére, „melyből minden egyes munkának meg­külömböztethető jelei nyilván kitessenek". Goró Lajos könyveit tehát — mint Telekinek a Kolozsváron székelő erdé­lyi országos levéltár igazgatójához, illetve Hunyad megye főbírójához 1844. feb­ruár 28-i dátummal küldött leveleiből kiderül — a kormányzó elnöki dolgozó-98 Múlt és Jelen 3. (1843) január 3. (1. sz.) 4.; január 6. (2. sz.) 5.; Erdélyi Híradó 14. (1843) ja­nuár 3. (1. sz.) 2.; január 10. (3. sz.) 14-15. 99 Haus- Hof- und Staatsarchiv, Kriegsarchiv, Bécs, Pensions-Bücher. Pensions-Protokolle. Oberst­leutenante. Band II. S. 83. 100 Erdélyi Híradó 14. (1843) november 21. (93. sz.) 553.; Múlt és Jelen 3. (1843) november 21. (93. sz.) 368. 101 Kelemen Lajos: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története. In: Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület félévszázados ünnepére 1859-1909. Szerk.: Erdélyi Pál. Kolozsvár 1909-1942. 16. Kele­men említi Goró felajánlását is. 18. 102 MOL, F 37 (Gubernium Transylvanicum, Praesidialia) 1096/P/843.

Next

/
Oldalképek
Tartalom