Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Papp Júlia: „...Nem csak karddal, hanem pennámmal is használni..." Adatok Agyagfalvi Goró Lajos (1786-1843) hadmérnök életrajzához és pályaképéhez III/673
jelent dalmáciai epigráfiai korpuszok kiegészítésének szándékával — 130 antik feliratos kő szövegét és feltalálási helyét közölte. Steinbüchel részletesen leírja Spalato és Salona antik romjait, melyek közül az utóbbiak — véleménye szerint — sokkal jelentékenyebbek, mint a közvélekedés tartja. A bécsi tudós részletesen és rendkívül érzékletesen számolt be arról a kalandos útról, melynek során egy helyi idegenvezető segítségével az ókori Anderium egykori hegyi erődjébe jutottak el. Bár Goró nevét Steinbüchel nem említi útleírásában, közös dalmáciai kutatóútjukat nemcsak a hasonló érdeklődés valószínűsíti, hanem az is, hogy Goró — mint a spalatói katonai építési igazgatóság munkatársa — fontos szerepet játszott az osztrák császári pár 1818. évi dalmáciai látogatása alkalmából rendezett ünnepségek lebonyolításában. Az.1818. április 10-én kezdődő fejedelmi látogatás állomásait ismertető cikksorozatban a május 14-én rendezett spalatói díszkivilágításról a következőket olvashatjuk: ,,A' mesterséges és ízléssel tellyes világosításban említésre méltó a' Sz. Ferentz temploma 's különösen a' deli Signória piatzon álló fő strázsaház, melly Ingenieur Kapitány Goró Úr elrendelése után elragadó kellemetességgel fénylett." A fejedelmi pár megtekintette ,,a' hajdan híres Romai Colonia várost, Salónát; (ma tsak egy kis falu) Dalmátziának legkiesebb vidékén lévő maradványait a' Diocletianus nevezetes víztsatornáinak...Továbbá kegyes tekintetekre méltóztatták ő Felségek azon Steinbügel [azaz Steinbüchel. P J.] úr mesterség visgálása által a' napokban több régiségekkel talált koporsókövet, melynek domború faragása a' Hercules tetteit ábrázolja;25 nemkülönben az egynéhány Századok ólta bétemetve hevert, 's mostanában kiásott Porta argenteán való általmenését, a' 15 Századokkal ez előtt itt fénylett Diocletianus pompás palotájának külső tornátzaival egygyütt. Melly alkalmatossággal volt szerentséje Kapitány Goró úrnak, az ez előtt 20 nappal talált, 8 nagy oszlopon álló boltozatjáról a' Diocletianus palotájának, tulajdon rajzolatját, Császár ő Felségének benyújtani."2 6 Az 1818-as spalatói fejedelmi látogatáskor tehát Goró és Steinbüchel egyaránt — hivatalból — a császár közvetlen környezetében tevékenykedett, így mindenképp ismerniük kellett egymást. Az Steinbüchel úti beszámolójából egyértelműen kiderül, hogy Anderium hegyi erődjébe például többedmagával ment fel. Az antik régiségek iránt érdeklődő, németül jól beszélő, Bécsben tanult katonatiszt, a helyi építési igazgatóság vezetője (Local-Director), aki már harmadik éve Dalmáciában szolgál, megfelelő kísérője lehetett a bécsi tudósnak a Spalato környéki emlékek felkutatásában. Bár Goró dalmáciai kutatásairól nem ismerünk leírást, Steinbüchel részletes beszámolója rávilágít azokra a módszerekre és szempontokra, melyek alapján minden bizonnyal Goró is végezte archeológiai vizsgálódásait. Goró 1819-tól — most már századosként (Hauptmann) — újra Itáliában (Mantovában) szolgált. Miután IV Ferdinándot, a két Szicília királyát 1820-ban lemondatta a hadsereg, a volt uralkodó a Szent Szövetségtől kért segítséget 25 Az eseményről Steinbüchel is beszámolt: Jahrbücher der Litteratur. Wien 3. (1820) Zwölfter Band. 12. 26 Magyar Kurír 1818. XLVII. szám, június 19-én, 399-400.
