Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A megye aljegyzője. Báró Eötvös József Fejér megyei hivatala, 1833-1835 I/49
évvel később, az 1834. november 25-i törvényszékben került sor. Vallomását Rosty Zsigmond hitelesítette. Bizonyára a rendkívüli esemény iránti kíváncsiság okozta, hogy aznap mind a négy tiszteletbeli aljegyző jelen volt. Ami élet és irodalom további összehangzását illeti, megemlítendő, hogy a védelem beszédében előfordul az utalás az alkoholizmus szerepére a bűncselekményekben, amely mozzanat Viola bandájának jellemzésekor is meghatározó lesz A falu jegyzőjében: „Jóllehet a' Vasban Állok részére rendelt Tiszti Ügyész pártoltjai mentségekre felhozná a' Vasban Állóknak részszerént Ifjú korokat, részszerént más e' perben nem foglált [!] bűntársaknak biztatásait, ugy szinte az ellenek fel adott vádokban tsupán a' kárvallottak Bizonyságait, és a' Vadbeli [!] megtámadásokban akkori boros állapotjokat, végre az általok elkövetett gonosz tetteknek töredelmes megvallását, 's megbánását, ennél fogva méltán reménylendő javulásokat."8 1 Ezen tűlmenően a Liliom-perben is megemlítődnek a rossz körülmények, melyek közt a rabokat fogva tartották. Nagy János 1833 augusztusában halt meg, míg Vacsora Kotsis János betegeskedett, ezért Nóvák József főorvos kérte „az alsó tömlötzböl, egészségesebb helyre" való átszállítását.8 2 Még a rabokra költött patikaszerek jegyzéke is megtalálható a jegyzőkönyvekben8 3 , akárcsak motívumként a regényben. A peranyagok között fennmaradtak a tárgyalások és a nyomozás latin-magyar keveréknyelven írott jegyzőkönyvei, amelynek Eötvös Viola kihallgatási jelenetében adja irodalmi mását. A Tengelyi Jónás sorsát is megnehezítő, a nemesség bizonyítását illető ügyek folyamatosan napirenden voltak. Külön vizsgálatot érdemel A falu jegyzőjében szerepeltetett tulajdonnevek kérdése. A regénybeli tulajdonnevek több mint fele valódi beszélő névnek bizonyul, ha a nevek jelentése felől vizsgáljuk a kérdést.8 4 A jegyzőkönyvekkel való egybevetés viszont azt tárja fel, hogy a regény beszélő nevei közül néhány ráadásul hangalakjával utal az Eötvös szemei előtt lepergő megyei élet valódi szereplőire. E neveket vagy a magánhangzók vagy a mássalhangzók eltorzításával vette át, ám nemritkán egyenesen eredeti alakjukban. (A felismert írói módszer egyébként a szakirodalomban többször felállított analógiát, a Kölcsey-Völgyesy párhuzam megalapozottságát is alátámasztja.) Völgyesy alakjánál maradva azt is megkockáztathatjuk, hogy a Viola védelmével az első hivatali elfoglaltságát ellátó ifjú tiszteletbeli alügyész küzdelmeiben és csalódásában Eötvös saját tapasztalata is tükröződik. Nos, Krivér nevére emlékeztet Pribék Vilmos táblabíró és Pribék Eduárd számvevő vagy „prokátor"8 5 neve, míg Tengelyi Jónás előképe, nevében legalább, Tengődy János „prókátor", ill. „uradalmi ügyvéd".86 A regénybeli betyárok közül Rácz - létező személy volt. Cifra nevű szereplő szintén előfordul A falu jegyzőjében is és a perben is.8 7 Ráadásul „Rátz Kotsis, v Vatsora János mint rabló tarsaságnak [!] legkegyetlenebbike" említtetik az íté-81 FML Tsz. Jk. 1834: 383. sz. 137. 82 FML Kgy. Jk.1833: 3106-3107. sz. Liliom János iratai. 620. sz. irat. 83 FML Kgy. Jk. 1834: 1284. sz. 315. 84 Lukács Lászlóné: Eötvös József beszélő nevei. In: Dolgozatok az írói névadásról I. (Magyar névtani dolgozatok. Szerk. Hajdú Mihály. 93.), Bp. 1991. 25-39. 33. 85 FML Kgy. Jk. 1833. 40. (1833. jan. 16-18-i közgyűlés.) 86 FML Kgy. Jk. 1833. 167. (márc. 1.), 489. (júl. 13.) 87 FML Tsz. Jk. 1838: 916. sz.
