Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
Az ajánlat egy kettős feladatú bank tervét tartalmazta. Egyrészt „hitelegyleteknek ... szövetkezetek és egyletek (társulatok) létesítésére és szervezésére s ezek hitelszükségletének olcsó kölcsönök nyújtása által való kielégítésére" alapították volna a bankot. Ezt a hitelkihelyezést az egész ország területére létesítendő „egységes hitelegylet" útján tervezte végezni. Noha a lehetséges hitelfelvevők között az egyes földbirtokosokon át a szövetkezetig és egyletekig mindent fölsorol, nem világos, hogy ezt az távolról sem egynemű tömeget hogyan, milyen elvek alapján fogja egyesíteni és a bankkal szemben képviselni egy központi szervezet. Wekerle két évvel korábbi javaslata azonban mintha éppen erre lett volna kitalálva. A megalakuló „Agrárbank"-ról megjelent közlemény éppen a várható törvényhozási intézkedések által megnyíló üzleti lehetőségekre utalt: az intézet a „törvényhozásilag újonnan létesítendő szövetkezeti központ" útján tervezte a hitelezést. Az Agrárbank alapszabályai pedig „megpendítik egy, az egész ország területére kiterjedő egységes hitelszövetkezet létesítését is, mely egyaránt szolgálna földbirtokosok, mezőgazdák, szövetkezetek, egyesületek, helyi érdekű hitelegyletek és kölcsönpénztárak hitelforrásául."13 9 Ez éppen a kormány szövetkezeti törvényjavaslatában foglalt vegyes célcsoportnak felelt meg. Wekerle előterjesztésének indoklásában mindenesetre úgy tett, mintha a kibocsátandó járadékjegyek elsősorban a szövetkezetek forrásait pótolnák, hiszen azok nem bocsáthattak ki zálogkötvényeket. Az új bank viszont hitelszövetkezeti, illetve vasútvállalkozásokra adott kölcsöneinek erejéig 1-10 év közötti lejáratra kamatozó járadékjegyeket bocsáthatott volna ki. Wekerle figyelmét ekkor valahogy elkerüli, hogy időközben országos hitelszövetkezeti központ is született, mely éppen ezt a jogosítványt, a kötvénykibocsátást szerette volna megkapni. Gr. Károlyi Sándor figyelmét viszont nem kerülte el, hogy a tervezett bank üzletköre lényegében a Károlyi-féle hitelszövetkezeteknek meg nem adott, de a banknak kilátásba helyezett lehetőségekre épült. Károlyi két héttel a minisztertanácsi ülés után a képviselőházban adott hangot aggodalmainak.14 0 A minisztertanács az előterjesztést jóváhagyta, törvény az előterjesztésből mégsem lett, a tervezett bank viszont 1895 júniusában megkezdte működését.141 Kormányközelsége vitathatatlan volt: kifejezetten az Union Bank kezdeményezésére Hieronymi Károly belügyminisztert választotta elnökének és Enyedy Lukácsot, PM min. tanácsost, Wekerle jobbkezét vezérigazgatónak.14 2 A továbbiakban -139 Vargha: i.m. 177. A Magyar Agrár- és Járadékbank rt. (továbbiakban: Agrárbank) ügykörét közli a Magyar Compass XXIII. évf. 1895-6, II. köt. Függelék, 459. 140 Gr. Károlyi Sándor az agrárbankról. In: Szövetkezés VI. évf. I. füz. 1895. jan. 15, 4-5. Károlyi a képviselőház 1894. dec. 6-i ülésén beszélt, tehát a bank működésének megkezdése előtt. Bartha Miklós elégedetten nyugtázta egy héttel később, hogy Miklós Ödön államtitkár is elhatárolódni látszott a projekttől, majd Polónyi Géza is tüzet nyitott rá. Vö.: Bartha Miklós: Miklós Ödön. 1894. dec. 13. in: Bartha Miklós összes munkái, IV köt.Budapest 1912, 89-91. Polónyiról uő: Új irányzat. 1894. dec. 14. uo. 91-94. 141 Az alaptőkére és igazgatóságra ld. Magyar Compass XXIV évf. 1896-97. I k. 156. Agrárbank rt. üzleti jelentése 1896-ra, továbbá Magyar Compass XXV évf. 1897-98, 151-153. Vö.: MOL Z 70, Agrárbank ig. ülés jkve, 1895. dec. 28, melléklete a dec. 29-i közgyűlés elé terjesztendő jelentés, mely még ekkor is törvényben létrehozandó országos hitelszövetkezeti központtal számol. 142 MOL Z 70, Agrárbank ig. ülés jkve, 1895. szept. 12. Enyedy évi 20 000 frt-ot plusz költségtérítést, plusz nyereségprémiumot kapott, továbbá engedélyt, hogy indulhat a legközelebbi képviselőválasztáson is.
