Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
A helyi közvetítők és a pestiek munkájának eredményeként 1893-ban a Pestmegyei Hitelszövetkezet saját megyéjében 88, más megyében 68 tagszövetkezettel rendelkezett, utóbbiak közül 12 volt Erdélyben, 12 Borsodban, 32 Komáromban és öt szövetkezet volt más megyékben.10 0 A földrajzi elhelyezkedés semmi mással nem magyarázható olyan jól, mint a megfelelő pozícióban a helyszínen tevékenykedni képes közvetítők meglétével. Borsodban például az alispán, a régi agrárius Melczer Gyula földbirtokos vitte az ügyet - meg is látszott.10 1 Noha az egyes megyékben a helyi együttműködőkön múlt a siker, de másrészt a támogatók súlya agyon is nyomhat egy ilyen alakulást. Mert hát arra is van példa, hogy egy hitelszövetkezet teljes egészében uradalmi alkalmazottakból alakult. Gr. Teleki Arvéd például egy ilyen alakításról ad hírt levelében Kolozs megyéből, Drassóról.10 2 Hasonló eshetőséget, a hitelszövetkezet ilyen elfajzását mérlegelte Tisza István cikke - már 1887-ben.10 3 Az agráriusokkal szembeni radikális kritika előbb csak antiszemitának igyekezett beállítani a szövetkezeteket. Némi késéssel találtak rá ők is az érvre, hogy itt az urak olyan boldogságot erőszakolnak a parasztra, amit az nemigen óhajt. Dániel Arnold a Huszadik Század hasábjain például a későbbi, fogyasztási szövetkezeti mozgalom, a Hangya és társai kritikájaként azt fejtette ki, hogy a központból szervezett mozgalom nonsense. 10 * Szerinte a nyugati, sőt, általában az 'igazi' szövetkezetek alulról, az érintettek öntevékenysége útján szerveződnek. Ugyanezért egy ilyen 'igazi' szövetkezeti mozgalomnak nincsenek olyan jellegű igazgatási problémái, mint például az egyes helyi üzletvezetők hanyagsága vagy korrupt volta, amikkel az 'urak szövetkezetei' állandóan küzdenek. A parasztok ez utóbbiaknak gyakorlatilag semmi hasznát nem látják, de a pap unszolására és a beléjük nevelt antiszemitizmusnál fogva mégiscsak belépnek. Hagyjuk figyelmen kívül a csúsztatásokat. Dániel érve így is önmaga ellen fordítható: ha a parasztokat ennyire könnyű manipulálni, akkor talán mégsem teljesen felesleges, legalább kezdetben, az öntevékenységet némi orientáló segítséggel kiegészíteni? De túl a torzításokon ott marad a probléma, amivel valóban küzdött mindegyik szövetkezeti mozgalom: mennyire lehetséges és célravezető a parasztság kívülről való szervezése? 100 Pestmegyei adataink forrása a Pestmegyei Hitelszövetkezet 1895-ös évi működéséről szóló jelentés, a Pest megyén kívüliekre Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 112. 101 V ö.: Ónody Zsigmond: Hitelszövetkezeteink fejlődése. In: Tizenkét év a Magyar Gazdaszövetség történetéből 1896-1908, Budapest 1908, 118-126. Ld. még: S.A.: Borsodmegyei Hitelszövetkezet, in: Szövetkezés IV évf. 2.sz. 1893. febr. 15, 34, s. A.: Szövetkezeti mozgalom Komárommegyében, in: Szövetkezés IV évf. 5.sz, 1893. május 15, 98, és S.A.: Komárommegyei mozgalom in: Szövetkezés IV évf. 7. sz, 1893. július 15, 131. 102 MOL P 389 s. Gr. Teleki Arvéd levele gr. Károlyi Sándornak, Drassó, u.p. Koncza 1895. augusztus 29. 103 Tisza István: Az agrárius kérdésről. In: Budapesti Szemle 50. köt, 1887. 2. sz. 178-224, különösen 193: „Kik a hitelintézet vezetői? A község néhány tekintélyes gazdája, kellő számú hatósági közeggel párosulva. Minő szép tere nyílik a sógorság-komaságnak s a hatósági pressiónak." 104 Dániel Arnold: A szövetkezetek és a parasztság. Klny. a Huszadik Századból, Budapest 1907. 4-15. Dániel csatlakozik a kereskedelmi- és iparkamarák legelső követeléséhez, hogy a szövetkezeti boltok csak szövetkezeti tagot szolgálhassanak ki, mást ne. Azt, hogy a falusi szatócsnak a szövetkezet hiányában kiteljesedő monopol-helyzete miért szolgálná a dolgozó parasztság érdekét, nem fejti ki. Vö.: uo. 14.
