Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
gyében került sor megyei központ kiépítésére. Ez már induláskor is jóval kisebb tőkével rendelkezett a pestinél, majd lassan elhalt, itt nem ismertetendő helyi okok miatt.8 6 Amögött, hogy ötven megyében kivihetetlennek vagy fölöslegesnek találták a Pestmegyei Hitelszövetkezet által működésben szemléltetett modellt, kereshetjük a kormányt is. Hiszen a megyei alapok lekötése a hitelszövetkezetekben miniszteri jóváhagyást igényelt, és ennyi állami beavatkozást az agráriusok igenis kértek a kormánytól, már az 1888-as költségvetési vitában is, és azután folyton újra - de elutasíttattak.8 7 Összeütközésről azonban ekkor még nem volt szó: 1888-ban a kormány még újabb gesztust is tett, egy törvényszövegbe foglalt ígéret formájában. Ennek alapján a kormánynak szabályoznia kellett volna azt, hogy hogyan fektethették volna a községek a községi regáléjogok megváltási kötvényeit hitelszövetkezeti alaptőkébe.8 8 De ez a gyakorlatban soha nem valósult meg, mert a kormány elmulasztotta kidolgozni a megígért törvényt. A Károlyi-féle szövetkezeti mozgalom be volt zárva Pest megyébe, szélesebb értelemben pedig az agrárius reformtevékenység be volt szorítva ebbe az egy szervezeti formába. Ám 1890 tavaszán leomlottak a falak, Tisza Kálmán rendszere megbukott, a fogva tártottak kirajzottak. A kirajzást a Pestmegyei Hitelszövetkezetnél szó szerint értették. Az eredeti tervet, mely mindenhol egy-egy megyei központot gondolt a szövetkezetek hiteligényeinek közvetítőjeként és ellenőreként fölállítani, a Pestmegyei Hitelszövetkezet 1891. áprilisi közgyűlése után e megyei hitelszövetkezeti központ országossá növelésének célja váltotta fel.8 9 Az alakítandó vagy a kötelékbe fölveendő szövetkezetek tehát a Pestmegyei Hitelszövetkezet tagjaivá válnának, bárhol is legyenek. Wekerle Sándor pénzügyminiszter és Károlyi között már 1890 elején megindultak a tárgyalások az államtól kapott regálé-megváltási kötvényeik ügyében, de végül is nem lett belőle semmi.9 0 Idő jártával a tettek hiánya zavarni kezdett. Az 1891. évi költségvetés beterjesztésekor Wekerle pénzügyminiszterként kilátásba helyezett egy új szövetkezeti törvényt, de ezt az ígéretét sem tartotta meg. Ennek ellenére, amikor Hajós az 1891. év elején kidolgozta a Pestmegyei Hitelszövetkezet „országosításának" tervét, beadványban közölte azt a miniszterrel. Erre Wekerle egy, a pénzügy-minisztériumban e tárgyban 1891. február 10-én tartott tanácsko-86 Dr. G[aál] J[enő]: Az aradmegyei hitelszövetkezetekről, in: Szövetkezés I. évf. 5. sz, 1890. május 15, 79-81. Vásárhelyi László nagybirtokos és vállalkozó volt a kezdeményező, Gaál Jenő, az Aradi Ipari és Kereskedelmi Kamara titkára volt a kísérlet szervezője. 87 Gaál Jenő felszólalása, KN 1887-92, 55. ülés 1888 február 3, p. 3-8. 88 Az 1888. évi XXXVI. tc. a regáléjogok tulajdonosainak az állami italmérési monopólium bevezetésekor kártalanítási kötvényeket juttatott. A törvény arra utasította a pénzügy- és belügyminisztert, hogy egy éven belül terjesszenek elő törvényt arról, miképpen lehet a községeknek e kötvényeket hitelszövetkezetek alaptőkéjére lekötni. A 80 millió forintos kötvénytömegnek még töredéke is hatalmas hitelszövetkezeti fellendülést indíthatott volna el. 89 Ennek első megfogalmazása a Pestmegyei Hitelszövetkezet 1890. évi működéséről szóló jelentésben található, melyet Károlyi Sándor 1891. ápr. 21.-én teijesztett a közgyűlés elé. Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 96-97. 90 A Pestmegyei Hitelszövetkezet 1890 elején ilyen irányú kérvényt intézett a pénzügyminiszterhez, eredménytelenül. Csepregi Horváth: Gr. Károlyi, 97.
