Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Vári András: A magyarországi hitelszövetkezeti mozgalom megalapítása 1886-1894 III/629
ügyi oktatás és a modern gazdálkodásra nevelés is jelentős helyet kapott - de nélkülözve nemcsak az antiszemita agitációt, hanem általában az ideológiai kizárólagosságot is. Ugyanebből a gazdasági helyzetelemzésből persze sokan indultak egy gazdasági alapú antiszemitizmus felé. A Néppárt védőszárnya alatt 1899-ben elindult „keresztény" szövetkezeteknél, illetve még inkább az antiszemita szövetkezet-alapításoknál alapszabályban kötötték ki, hogy csak keresztényeket vesznek föl.3 4 Más kérdés, hogy a szövetkezetekkel a helyi hitelüzletet folytatók jelentős konkurenciát kaptak. Nagyon is valószínű, hogy a szövetkezeti mozgalomhoz tapadt egy sor reménykedés illetve félelem, hogy kiszorítják a helyi uzsorásokat - ebben a nézetben: a zsidókat - a vidéki kistermelőkre épülő hitelüzletükből. De csak nem lehet a liberalizmus nagyobb dicsőségére a hitelezés vagy a kiskereskedelem valamilyen monopóliumát követelni a piacon már bent lévők javára? 2.3. Az agráriusok és a hitelszövetkezetek A hitelszövetkezetek nem voltak ismeretlenek a nyolcvanas évek előtt sem. De nem volt jelentős hatásuk. Úgy lehetne összefoglalni az 1880-as évek állapotait, hogy általánosan elismerték, hogy a hitelhiány bénítja a mezőgazdaságot, és ismert, népszerű volt a szövetkezés eszméje is. Utóbbi fölhasználásával ekkora már segítséget kapott a mezőgazdaság nagybirtoküzemi szektora, ugyanis jogilag szövetkezetként alakult meg a két nagy földhitelintézet - a Magyar Földhitelintézet és a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete is. Az első intézetet eleve nagybirtokosok alapították nagybirtokosoknak, a második fokozatosan fordult az egyre nagyobb ügyfelek irányába - de mindkét intézet elsősorban jelzáloghitelezéssel foglalkozott és a kisbirtokosok már csak ennek ismertetett feltételei miatt sem igen férhettek hozzá. A hitelrendszerrel szemben korán megfogalmazódtak antikapitalista kritikák is. Ám az agráriusokra várt az antiliberális-antikapitalista elméleti kritika és a működőképes hitelszövetkezeti modell összekapcsolása. Az összekapcsolás jelentősége az volt, hogy miként egy vasúti vagy katonai terepasztal szemlélteti és kontrollálja egy elméleti elgondolás megvalósíthatóságát, úgy szemléltette a hitelszövetkezeti hálózat sikere egy - rendszeresen soha ki nem fejtett -nem-liberális, 'szolidáris' társadalmi modell működőképességét. Az említett összekapcsolás a nyolcvanas évek közepéig váratott magára. Az 1879. évi székesfehérvári gazdakongresszus eredetileg még tárgyai közé sem vette föl a kisbirtokosok hitelügyét, csak egy egyéni indítvány nyomán hozott létre a kongresszus egy ad hoc bizottságot. Végtére is csak addig jutott, hogy határozatában fölhívta a kormány figyelmét a problémára.3 5 34 Ilyen volt az 1885-ben alakult Országos Keresztény Önsegélyző és Fogyasztási Szövetkezet és az 1886-ban alakult Gazdák és Iparosok Általános Hitelszövetkezete. Bukdácsolásukra ld.: Csepregi Horváth: A magyar szövetkezeti intézmény, 119-121. 35 V ö. Csepregi Horváth: A magyar szövetkezeti intézmény, 99.
