Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A megye aljegyzője. Báró Eötvös József Fejér megyei hivatala, 1833-1835 I/49
négy aljegyző, így Eötvös is,54 és szeptember 20-án is ott volt a törvényszékben Rosty Zsigmonddal,5 5 mint ahogy október 8-9-én is vele.5 6 1834. november 24-29-én van jelen Eötvös utoljára, valamennyi aljegyző kollégájával, a törvényszékben.5 7 1835-ben egyszer sem tartott a többiekkel,5 8 s 1835. május l-jén a törvényszéki üléseken is báró Mesznil Viktor váltotta fel.5 9 Eötvös József aljegyzőségének vázlatos, ám megbízható forrásokra alapozott áttekintése nemcsak az életpálya önértéke miatt lehet fontos, hanem azért is, regénye, A falu jegyzője e két év nyomát viseli egész arculatán. A Fejér megyei Liliom-per hozzájárult ahhoz, hogy a megyerendszert bíráló regény cselekményváza egyáltalában egy bűnügyi történet köré szerveződhessen hiteles részletességgel, s A falu jegyzője börtön-jelenetei sem véletlenül realisztikusak és élményszerűek. A Fejér megyei közgyűlés jegyzőkönyvei alapján számos olyan adalék feltárható, amelyek minden jel szerint alapvetően befolyásolták 1845-ben megjelent regényének világát. Madártávlatból közelítve a párhuzamokhoz említést érdemel, hogy a diétáról a közgyűlési jegyzőkönyvekben alig-alig esik szó: talán ezért is, A falu jegyzője az országos politikától hasonlóan elforduló, a maga büntető- és polgári pereibe süppedt törvényhatóságot tár az olvasó elé. A regény börtön-epizódjait nemcsak a borsodi börtönügyi jelentés és a Lukács Móriccal írt Fogházjavítás irodalmi élményei inspirálták, hanem maga a személyes tapasztalat is, amely feltehetőleg az egész későbbi érdeklődés elindítójává vált. Ennélfogva nem érdektelen áttekinteni a hamvába holt Fejér megyei börtönreform emlékeit - a kezdeményezés éppen Eötvös hivatali idejére esett. Úgy tűnik, hogy Eötvös az üléseken való megjelenését ehhez az ügyhöz, illetve a Liliom és társai által elkövetett bűnügyek tárgyalásaihoz igazította. Az 1832. október 29-31-i és november 2-i közgyűlés 2584. szám alatt küldött ki bizottságot a szomszédos Tolna megye szekszárdi dolgozóházának megtekintésére, egy hasonló intézmény székesfehérvári felállítása végett. A küldöttség jelentését az 1833. január 16-18-i közgyűlésben 159. szám alatt iktatták,6 0 amikor is újabb küldöttséget állítottak abból a célból, hogy az fontolja meg a tapasztalatok helyi alkalmazásának lehetőségeit. E deputáció a május 21-i közgyűlésnek számolt be a rabok sanyarú fogva tartási körülményeiről, s egyben jelentette, hogy szekszárdi mintára a csapó és a szűrszabó mesterségre lehetne fogni a rabokat. Továbbá kitért jelentésük arra a kérdésre, miként lehetne megelőzni a rabok közötti összebeszélést: „tudománnyá lévén a' Kiküldöttségnek arról, hogy az igazság ki szolgáltatásában, és az elkövetett gonoszságoknak ki nyomozásában nagy akadály légyen az, hogy a' Tömlöczök szük volta miatt, több Rabok öszvezárattatnak, erre nézve a' Kiküldöttség bátorkodik a' Köz Gyűlésnek azon javallatját elöl adni, hogyha a' dolgozó ház építtetni fog, egy úttal a' Tömlöczök is szaporittassanak."6 1 54 FML Tsz. Jk. 1834-1835. 212. 55 FML Tsz. Jk. 1834-1835. 290. 56 FML Tsz. Jk. 1834-1835. 290. 57 FML Tsz. Jk. 1834-1835. 292. 58 FML Tsz. Jk. 1834-1835. 377., 379-380., 475-476., 479. 59 FML Tsz. Jk. 1834-1835. 483. 60 FML Kgy. Jk. 1833. 46. 61 FML Kgy. Jk. 1833: 1051. sz. 281.
