Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Raáb Renáta: Az 1848-49. évi magyarországi események schleswigi vonatkozásai osztrák és dán diplomáciai iratok tükrében III/893
1848 márciusában mélyen megrázza, sokkolja a májusi és októberi bécsi forradalom, amit közvetlenül megtapasztalt. A márciusi bécsi kormányváltás kapcsán rezignáltán, de találóan jegyzi meg. „Mindegy, úgyis be van végezve, mostantól abba az irányba kell mennünk, amelyet a mai eszmék számunkra kijelölnek. A kormányok manapság olyanok, mint a hajó a viharban: mindent a tengerbe kell dobniuk, hogy a lényeget megmentsék.".2 4 Külügyminiszterét folyamatosan óvja a Dániának adandó alkotmánytól és az általános választójogtól.2 5 Ami a magyarokat illeti, őt még a Batthyány-kormány konszolidációs tevékenysége és a belső társadalmi átalakulás sem hatja meg, sőt inkább félti a nemesek hatalmát. A határozott ellenszenvet azonban nála is egyértelműen a frankfurti követküldés váltotta ki. Ellenérzéssel fogadta, amikor Kossuth „nagyon hasztalanul azt az esetet hozta fel példának — amitől itt nagyon messze vagyunk — hogy ha az osztrák kormány fegyvert ragadna a német központi kormány ellen egy ilyen esetben nem számíthatna Magyarország támogatására." Szerinte a frankfurti fejlődés tökéletesen megfelelt a magyarnak. Akárcsak Németországban „Magyarországon is egy demagóg párt megreformálja az országot úgy, hogy megszünteti az arisztokratikus jogokat, megtöri az uralkodói tekintélyt, ő maga meg akarja növelni az ország területét oly módon, hogy nagyon kevéssé veszi figyelembe a régi jogokat és a nemzetiségeket. Felemelte kezét minden szomszédja ellen és minden szomszédja felemelte a kezét ellene. Ennek a helyzetnek a hasonlósága elég volt arra, hogy felébressze a szimpátiákat és egyezséget kössenek. Nem tudom, hogy egy napon ez a szövetség használni fog-e Németországnak, de azt tudom, hogy árt a Monarchiának, amelynek tagja volt Magyarország néhány hónappal ezelőtt. Magyarország azonban eltépte a Pragmatica Sanctiot."2 6 A frankfurti szövetség után Bille-Brahe képtelen már Magyarországot Németországtól függetlenül kezelni. „Csak örülhetünk, ha az új német flotta nem hatékonyabb, mint amit a magyarok próbáltak legutóbb improvizálni a horvátok ellen. Vettek a Dunagőzhajózási Társaságtól egy gőzhajót, amit éppúgy szállításra szántak, mint a hamburgi hajókat és annak ellenére, arra tett ígéretet, hogy a monarchia szervezeti tervezetét végső ellenőrzésre mind Schleswig, mind Holstein rendi gyűlésének még előterjesztik. (Természetesen ez homlokegyenest ellenkezett a kormány szándékával, hiszen a schleswigi és holsteini német többségből álló gyűlések nehezen hagyták volna jóvá a dán kormány tervezetét, amelynek fő célja a Schleswig és Holstein hercegség közötti kapcsolat nem politikai intézményekre való korlátozása, illetve a királyság és Schleswig lakóinak eg}' közös országgyűlésen való részvételének biztosítása volt oly módon, hogy közben Schleswig önálló tartományi gyűlést és külön minisztériumot kapott volna.) A gyűlés kudarca után 1852-ben, visszatért posztjára, amelyet távolléte alatt 1851 áprilisától Scheel-Plessen, Wulf Heinrich Bernhard gróf töltött be. Az ejderdán mozgalom 1852. január 28-án történt felszámolása után hatalomra került abszolutista egységállami Bluhme-0rsted minisztériummal szimpatizált, majd bukásuk után egyre jobban távolodott el az ismét növekvő ejderdán tendenciáktól, míg végül 1862-ben beadta bécsi követi posztról való lemondását és véglegesen visszavonult a politikától. Dansk Biografísk Leksikon udgivet af C. F. Brick, K0benhavn 1888. II. 262-263. 24 Bille-Brahe Knuthnak Vienne 1848. március 20 Nr. 17. Rigsarkivet Udenrigsministeriet 0strig Depecher 1848-49 25 Bille-Brahe Knuthnak Vienne 1848. április 16 Nr. 35 Rigsarkivet K0benhavn Udenrigsministeriet 0strig Depecher 1848-49, Bille-Brahe Knuthnak Vienne 1848. április 16 Nr. 35 Uo. 26 Bille-Brahe A. W Moltke-nek Vienne 1848. augusztus 9 Nr. 68 Rigsarkivet K0benhavn Udenrigsministeriet 0strig Depecher 1848-49
