Századok – 2008
TANULMÁNYOK - Raáb Renáta: Az 1848-49. évi magyarországi események schleswigi vonatkozásai osztrák és dán diplomáciai iratok tükrében III/893
március 24-én a rendsburgi schleswig-holsteini küldöttségnek adott válasszal VII. Frederik felbontotta a hercegségek közötti kötelékeket. Mivel ennek a lépésnek köszönhetően nemcsak Holsteint, de az egész Szövetséget dán támadás fenyegeti, kérte a Gyűlést, hogy támogassa Poroszországot a már meghozott katonai intézkedések folytatásában, amelyek a hercegségek védelmét hivatottak elősegíteni.17 Pechlin, a dán követ hiába próbálta cáfolni a porosz érveket, a Szövetségi Gyűlés egy 7 tagból álló bizottságra bízta a kérdés megvitatását. Míg a bizottság a dán kérdést vitatta, a március 31-től április 4-ig ülésező Előparlament elnöke közölte a Szövetségi Gyűléssel a parlament döntését: „Schleswiget haladéktalanul fel kell venni a Német Szövetségbe és szabadon választott képviselőkön keresztül kell részt vennie az új Németország kialakításában."1 8 Az Előparlament véleményének hatása alatt a bizottság április 4-én döntött: Poroszország vállalja el a Német Szövetség nevében a dán kérdés intézését, s mivel Holsteint támadás fenyegeti, a közvetítő szerepet vegye át Poroszország. Április 10-én a Tizenhetes Bizottság is leadta írásos véleményét a Szövetségi Gyűlésnek. A „tizenhetek" elfogadták az Előparlament Schleswiggel kapcsolatos döntését, valamint felszólították a Szövetséget Schleswig betagolására s az ideiglenes kormány hivatalos elismerésére.19 Pechlinnek, Dánia követének érvelése és állítása ellenére, miszerint a Szövetségi Gyűlésnek semmi köze Schleswighez, április 12-én a Gyűlés elismerte az ideiglenes kormányt és kimondta Schleswig azonnali felvételét a Német Szövetségbe. Ha Dánia nem üríti ki azonnal Schleswiget, akkor kényszeríteni kell erre. A határozat Poroszországot most már egyenesen felszólította az ideiglenes kormány tagjainak megvédésére. A Szövetségi Gyűlésnek ez a két határozata (az április 4-i, valamint az április 12-i) biztosította a formális jogi alapot Poroszország, illetve az észak-német államok Dánia elleni támadásához.20 A Német Szövetség beavatkozása determinálta a háború esélyeit, hiszen egyedül Poroszország 400 000 embert tudott szükség esetén mozgósítani. Április 4-én benyomultak a porosz egységek Holsteinbe. A dán sereg így az április 9-i schleswig-holsteini csapatok fölött aratott bovi győzelme ellenére kénytelen volt visszavonulni. Április 16-án Poroszország felszólította Dániát, hogy két napon belül ürítse ki Schleswiget. Mivel ez nem történt meg április 18-án beállt a hadiállapot Dánia és a Német Szövetség akaratát kivitelező Poroszország között. Wrangel tábornok április 23-i támadása után Schleswig fokozatosan az ellenség kezébe került, míg május 2-án a porosz csapatok átlépték Jütland határát és az egész félszigetet a németek uralták. Mivel a dán kormánynak Németország beavatkozása után nem sok reménye maradt arra, hogy programját katonai eszközökkel valósítsa meg, a súlypont a diplomácia területére helyeződött át. Dánia két hagyományos európai nagyhatalmi patrónusának Ausztriának és Oroszországnak a figyelmét azonban, — amelyek leginkább érdekeltek voltak a 17 Holger Hjelholt.: Arvef0lgesag og forfatningsforhold i det danske monarki ved midten af 19. árhundrede. Fr. v. Pechlins virksomhed for monarkiets opretholdelse ca. 1845-51. Den Kongelige Danske Videnskabernes Selskab Historisk-Filosofiske Meddelser 46. K0benhavn 1973.110. 18 Uo. 110. 19 Uo. 112. 20 Uo. 113.