Századok – 2008
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: A megye aljegyzője. Báró Eötvös József Fejér megyei hivatala, 1833-1835 I/49
vös levelét, ami arra utal, hogy 1834-ben nem találkozott atyai barátjával.18 Abban a vázlatos autográf életrajzban, amelyet Csengery Antal a pályakezdésre vonatkozóan szinte szóról szóra átvett az Ujabb kori ismeretek tórában, Eötvös egymás utáni életszakaszokként írja le a pozsonyi és a Fejér megyei időszakot: „Pozsonyban 1833ban országgyűlés alatt adtam ügyvédi censurát; utóbb Fejér Vgyei Aljegyzővé lettem, 's 1835ben a' magyar udvari Cahcellariához jöttem mellynek fogalmazójává neveztettem 1836ban."19 A szövegben az 'utóbb' szó nemcsak időbeli, hanem ok-okozati egymásutánt is jelöl. Azért ment Fejérbe, hogy fiatal ügyvédként tapasztalatot szerezzen - már csak ezért sem lehetséges az aljegyzői időszakot az ügyvédi vizsga elé datálni. 1833 őszétől idejét nagyobb részben Fejér megyei aljegyzői hivatalának szentelte. „Augusztusba Fehér vármegye lakosa lesz belőlem" - írja Eötvös valószínűleg 1833 március végén Szalaynak2 0 , és a Fejér megyei közgyűlés jegyzőkönyvei megerősítik, hogy az év őszi hónapjait már ott, és nem Pozsonyban töltötte. Gróf Cziráky Antal főispán négy nappal korábban kelt kinevezését az 1833. július 9-i közgyűlésben iktatták: „Ismét Fő Ispány Úr 0 Excellentiája f. e. Julius 5röl költt Levelébe hirül adja, hogy Báró Eötvös Jósefet NMlgú Ifj: Báró Eötvös Ignátz Al Cancellarius Úr fiát, ezen megyébe Tiszteletbeli Al Jegyzőnek ki nevezni méltóztatott. Az öszvegyültt Karok és Rendek ezen ki neveztetését Báró Eötvös Jósef Urnák, köz örömmel fogadván, ez itt megjegyeztetik."21 Eötvös József három másik ifjúval egyetemben töltötte be a megyei tisztikar tiszteletbeli aljegyzői hivatalát: báró Palocsay Tivadarral, Rosty Zsigmonddal és Csapó Józseffel. Az aljegyző társakkal kialakított baráti kapcsolatok meghatározóak voltak számára. Valamennyien idősebbek voltak Eötvösnél néhány évvel. Palocsay, egyik legjobb ifjúkori barátja Nagy Iván szerint 1809-ben vagy 1810-ben született: „Báró Palocsay Ferdinándnak szamolányi Nagy Alojzától fia Tivadar meghalt 1835-ben kora 26. évében."2 2 Feltehetőleg Fejérben ismerkedett meg Eötvös Palocsayval, aki az 1833. október 10-i, november 2-i és november 30-i jegyzőkönyvet már hitelesítette2 3 , ám csak az 1833. december 16-19-i közgyűlés iktatta be hivatalába: „N. M. Gróf Cziráky Antal Fő Ispány Úr Eő Excellentiája f. e. December 3ról költ Levelébe hirül adja hogy Báró Palotsai Tivadart ezen Megyében Tiszteletbeli al Jegyzőnek kinevezni méltóztatatott."2 4 1834 első negyedévének kisgyűlésein (január 3., február 1., március 1.) Palocsay jelen volt, Eötvös nem. A jegyzőkönyvet mindhárom alkalommal Palocsay hitelesítette, mint ahogyan az 1834. április 7-11-i közgyűlés jegyző-18 Kölcsey Ferenc levelezése. Válogatás. S. a. r. Szabó G. Zoltán, Bp. 1990. 210. 19 OSzK Kt. Analekta 11.468. Vö. Csengery Antal: Eötvös. In: Ujabb kori ismeretek tára. Tudományok és politikai 's társas élet encyclopaediája. 3. köt. Eichendorff-Girardin, Pesten 1851. 58-74. 58-59. 20 Eötvös J. : Levelek i. m. 86. (16. sz. lev.) 21 Fejér Megyei Levéltár. Közgyűlési jegyzőkönyvek. (A továbbiakban: FML Kgy. Jk.) 1833: 1954. sz. Közli Környei E.: Eötvös József Ercsiben i. m. 13. számos kihagyással és olvasati hibával. Az 1833: 1954. számhoz (Eötvös József főispáni kinevezése) nincs irat. 22 Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 9. köt. Pest 1862. 92. A Palocsay-barátsághoz vö. Gángó Gábor: Eötvös József az emigrációban. (Csokonai könyvtár. Szerk. Bitskey István és Görömbei András. 18.) Debrecen 1999. 34-35. 23 FML Kgy. Jk. 1833. 715., 743., 771. 24 FML Kgy. Jk. 1833: 3462. sz. 863.
